Világszerte jelentős változás zajlik a munkaerőpiacon. A vállalatok olyan szakembereket keresnek és olyan szaktudással, melyek korábban nem léteztek. Európa, Észak-Amerika és Ázsia számos országában az egy-egy pozíció betöltéséhez szükséges átlagos keresési idő megnőtt, és a cégek egyre nehezebben találják meg az új munkatársakat. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia megoldások tömegével szüntetik meg a munkaköröket, miközben más területeken súlyos szakemberhiány tapasztalható. A fiatal generációk igényeinek kiszolgálására új technológiákat kell alkalmazni és új foglalkoztatási formákat kell kialakítani.

"A munkatárs keresési idő megnövekedése már csak annál is furcsább, mert ma már szinte mindenki elérhető" - mondja Toldi Gábor, a munkaerő toborzók képzésével foglalkozó Social Talent magyarországi partnere. "Nemcsak hogy mindenkinek van mobilja, de a munkakorúak jelentős része állandóan telefon- és internetközelben van, vagyis a nap szinte bármely pillanatában "vonalvégen" van. Ma az a sikeres, aki közvetlenül el tudja érni és meg tudja szólítani azokat, akik ha nem is feltétlenül tekintik magukat aktív álláskeresőnek, de megfelelő üzenettel mégis fel lehet kelteni az érdeklődésüket és megmozdíthatóak" - mondja Toldi Gábor.

Az írországi Social Talent mintegy 6 éve ismerte fel a toborzási piac jelentős átalakulását. A startup ma már több mint 50 fős csapata eddig mintegy 10.000, munkaerő toborzással foglalkozó szakembert képzett világszerte. A Social Talent tavaly lépett a magyar piacra, az első évben közel százan szerezték meg a "feketeöves" internetes toborzói minősítést (Black Belt in Internet Recruitment).

"Érdekes azt látni, hogy a magyarországi folyamatok mennyire szervesen illeszkednek a nemzetközi trendekbe" - mondja Toldi Gábor. "Növekszik az átlagos keresési idő, egyre több jelöltet kell megtalálni ahhoz, hogy a végén valamelyikük sikeresen betöltse az állást, bizonyos szakmákban pedig a jelöltek felszívódtak. A képzett munkaerő hiánya szakmánként eltérő módon és mértékben, de mindenhol gondként jelentkezik" - véli a Social Talent partnere.

A Social Talent az Alexander Mann munkaerő toborzó céggel közösen nemzetközi kutatás keretében vizsgálta a keresési szokások változását. A mintegy 1000, toborzással foglalkozó szakember megkérdezésével végzett kutatás szerint egyértelműen nő a közösségi média szerepe és a passzív jelöltek megszólításának fontossága, a megkérdezettek 37%-a a közösségi médiát tekinti a munkaerő keresés elsődleges terepének. A SnapChat és a YouTube mellett most a közvetlen üzenetküldési szolgáltatás, a "messaging" került felívelő szakaszba. Várhatóan azok találják meg legeredményesebben a jelölteket, akik le tudják csökkenteni az ún. keresési veszteséget, vagyis növelni tudják a sikeres megszólítások arányát.

Az ezer megkérdezett szakember szerint az első körben beazonosított jelöltek alig 28%-át keresik meg végül a cégek, közel ¾-ük esetében nem az adott pozícióhoz illő jelölteket dobnak ki a kereső rendszerek. A megszólított 28%-nyi jelölt 72%-a viszont nem válaszol, vagyis újból csak alig negyedüknek van esélye a rövidített listára kerülésre. Közel 300 embert kell első körben beazonosítani és megszólítani ahhoz, hogy a végén legyen 1 sikeres jelölt, akit felvehet a vállalat. Mindez hatalmas felesleges erőfeszítést és többlet időt igényel a munkaerő toborzóktól.

"Egyre inkább jellemző, hogy a megkeresett potenciális munkavállalók a keresett szakmákban már nem is reagálnak egy-egy megkeresésre, akár a vállalat toborzójától, akár egy ügynökség "fejvadászától" is érkezzen az - jegyzi meg Toldi Gábor. "A cégeknek sokkal világosabban kell tudniuk megfogalmazni, kik is ők, mit képviselnek, milyen a személyiségük, és erre alapozva, pontosan mit is kínálnak, másrészt sokkal pontosabb, célzott keresést kell végezniük. Végeredményben tisztán kell látniuk, hogy kit és milyen üzenettel akarnak megszólítani és bevonni" - vélte Toldi Gábor.

Változatlanul a közösségi média marad a jelöltek megtalálásának első számú terepe, különösen azok esetében, akik aktívan állást keresnek. Bár a fizetős állásoldalak a jövőben is fontos szerepet játszanak, a Social Talent kutatása szerint azonban a hirdetések jelentős része nincs a keresőmotorokra optimalizálva, vagyis rákeresésnél az adott álláslehetőséget a keresőprogramok nem dobják ki találatként. A szöveges hirdetések mellett gyorsan felívelő ágban van a videós álláshirdetések száma és erre itthon is egyre több jó példa van.

"Az új eszközöknek köszönhetően a jelöltekért vívott harc új platformokon folytatódik. Már rövidtávon is versenyelőnyre tehetnek szert azok a vállalatok, amelyek megértik ezt a változást, fejlesztik saját tudásukat, értik az új környezetet és így befolyásolni tudják a megváltozott jelöltek által vezérelt munkaerőpiaci trendeket" - mondta Toldi Gábor.

A Social Talent kutatása az alábbi 5 következtetést fogalmazta meg:

1. A jelöltek körét ki kell bővíteni ...

A most használt eszközökkel a passzív álláskeresőket nem lehet megszólítani. Vonzó tartalommal, így filmekkel, fotókkal és történetmeséléssel kell a munkáltatói márkát a közösségi médiában intenzíven felépíteni.


2. ... Ugyanakkor a keresést jobban kell fókuszálni

Komoly energiapocsékolás közel 300 embert megszólítani ahhoz, hogy a végén legyen egy sikeres jelölt. Az elején kell sokkal pontosabban meghatározni, kit is keresünk, így célzottabban lehet a lehetséges jelölteket felkutatni.


3. Ki kell használni az üzenetküldés lehetőségét

A toborzók közel fele már most is rendszeresen használja a Skype-ot, negyede pedig a WhatsAppot a jelöltek megszólítására. A közvetlen üzenetküldési lehetőség (messaging) további ugrásszerű fejlődés előtt áll.


4. A teljesítményorientáltság ösztönöz

A toborzási munkában a valamilyen formában sikerdíjas konstrukciók vezetnek legjobban eredményre. Magasabb színvonalú rövidített listákat eredményeznek, segítenek gyorsabban megtalálni a legjobb jelöltet, segítik a toborzó és a jelöltek közötti személyesebb kapcsolat kialakítását.


5. Másfajta álláshirdetések kellenek

Hiába születnek tömegével az online álláshirdetések, ha a jelöltek nem bukkannak rájuk. A hirdetések szövegét optimalizálni kell a keresőmotorokra, címük, hívószavaik és kulcsmondataik révén a minél előnyösebb listázást kell elősegíteni.