A mikro- és kisvállalkozások több mint fele használja rendszeresen az internetet munkája során, ám túlnyomó részük a mai napig nem vesz igénybe külső segítséget, például fizetős vírusirtót, tűzfalat vagy spamszűrést. Pedig a rosszindulatú behatolók célkeresztjében egyre inkább a kisebb vállalkozások állnak: hiányos biztonsági rendszereiken átjutva könnyen megszerezhetővé válhatnak e cégek nagy megrendelőinek érzékeny adatai is. A külső IT biztonsági tanácsadók díjai e vállalatkör számára gyakran megfizethetetlenek, ezért számukra a portál alapon működő, auditot, konzultációt és oktatást is szolgáltató IT biztonsági portál lehet a megoldás.

A hazai vállalati szféra egészére nézve is lehangoló képet festenek az idei IT biztonsági felmérések. Miközben az IT-biztonsági vezetők igen elbizakodottak (a Cisco jelentése szerint például 75 százalékuk úgy gondolja, hogy védelmi megoldásai nagyon, vagy rendkívül hatékonyak), a válaszadók által képviselt cégek kevesebb mint fele használ szabványos biztonsági megoldásokat, illetve ezek legfrissebb kiadásait.

A KKV, mint leggyengébb láncszem
Míg korábban a DoS támadások és az IP-címek ellopása okozták a legtöbb problémát az biztonságért felelős szakértőknek, ma elsősorban az adatlopás és a kritikus szolgáltatások meghibásodása a fő veszélyforrás. a hagyományosnak tekinthető számítógépes támadások mellett egyre gyakoribb a mobilos és virtuális környezetben előforduló biztonsági incidens. A Norton nemzetközi felmérésében megkérdezett cégek 95 százalékának volt az elmúlt 12 hónapban mobilos biztonsággal kapcsolatos problémája, 38 százalékuknak pedig érzékeny üzleti adata is kiszivárgott ezen az úton.

A fenyegetés ráadásul ma már sokkal szélesebb körű, jelentősen nőtt ugyanis a kis- és középvállalkozások (KKV) érintettsége. Ennek az az oka, hogy a rosszindulatú behatolók egy beszállítói lánc "leggyengébb láncszeménél" bejutva próbálnak nagy, akár multinacionális cégek rendszereibe is bejutni. Erre pedig a mára szinten teljesen az interneten keresztül működő internetes kapcsolatokon keresztül sokkal nagyobb esélyük van most, mint akár néhány évvel ezelőtt.

"A mikrovállalatoknál a legtöbb esetben nemhogy külön IT biztonságra, de IT üzemeltetésre sincsen dedikált munkatárs - magyarázza Kusztos Dénes, a BDO Magyarország információtechnológiai üzletágának ügyvezető partnere. - E cégeknél nem hogy a tűzfalak hiányoznak, de gyakran a vírusvédelem frissítése sem megoldott, az információbiztonsági tudatosság pedig teljes mértékben hiányzik"

A Magyar Telekom közelmúltbeli felméréséből az tűnik ki, hogy a KKV-k 68 százaléka az informatikai rendszeréhez kapcsolódó döntések meghozatalakor barátok, rokonok, ismerősök véleményére támaszkodnak. Teszik ezt annak ellenére, hogy a 350 ezer e körbe tartozó cégből mintegy 200 ezernek üzleti szempontból fontos az informatikai háttér biztonsága.

Automatizált szolgáltatások a legkisebbek számára is elérhető árszinten
Az ilyen "sufnimegoldások" persze nem írhatók kizárólag a vezetők gondatlanságának számlájára, a megbízható szolgáltatást nyújtó IT biztonsági cégek számlái ugyanis e vállalati kör számára jórészt megfizethetetlenek. Az auditot, konzultációt és oktatást is felölelő tevékenység munkadíja évi 8-10 nap szolgáltatás mellett is könnyen elérheti az egymillió forintot, és ez még nem is tartalmazza a javasolt eszközök további sokszázezres beszerzési értékét.

"A KKV-k számára e csapdából a kiutat az automatizált szolgáltatások jelentik, amelyek megfizethető áron biztosítják megfelelő IT biztonsági tudást - mutat rá a BDO Magyarország szakembere. - Egy ilyen IT-security portálon keresztül egy kisvállalkozás már éves átalány fejében, 15-20 ezer forintnyi egy hóra jutó összeg kifizetésével felmérheti a saját biztonsági helyzetét, naprakész ismereteket kap az aktuális IT biztonsági fenyegetettségeket illetően, értesül az új védelmi trendekről, ösztönzést kap az önvédelmi technikák alkalmazásához, továbbá e-learning formájában az érintett kollégák is megfelelő oktatást kaphatnak a munkájukat érintő biztonsági ismeretekről."

A védelmi megoldásokat a kibertámadók egyre gyakrabban a felhasználók bevonásával érik el. Számos szervezetnél használnak például elavult programokat, amelyek ismert sérülékenységeket tartalmaznak. A böngészők közül például az Internet Explorer a legkevésbé frissített szoftver, a felhasználók mindössze 10 százaléka használja a legfrissebb verziót, a használt IE böngészők átlagosan 31 hónappal régebbiek a legfrissebb verzióknál.
Forrás: A Cisco 2015. évi biztonsági jelentése