A lakosság rövid távú (éves) lakás-felújítási és korszerűsítési tervei 2020 februárjában az egy negyedévvel korábbihoz képest nem sokat változtak, éves alapon kissé mérséklődtek, de ezzel együtt is pozitívak.

A következő egy évben a lakossági szándékok szerint a magyar lakásállomány mintegy 11%-án, a következő három évben közel 20%-án végezhetnek fejújítási munkákat. A legtöbben festésre, mázolásra készülnek (a következő három évben ez minden hetedik lakást érintheti), de az energia-hatékonyságot növelő korszerűsítések is népszerűek (csaknem minden tízedik lakás újulhat meg).

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A KSH legutóbbi felmérésének adatai szerint a magyarországi lakásállomány mintegy kétharmada szorul felújításra. A klímaváltozással kapcsolatos teendők egyre fokozódó mértékben tudatosodnak a lakosság számottevő részében és a szabályozás szigorodása is építési-felújítási feladatokat generál. A fenntarthatóan üzemeltethető, hatékony energia-felhasználású lakások iránt egyre nő a kereslet. Mindezt segítik az igénybe vehető állami támogatások és a felvehető hitelek kedvező kondíciói - bár ez utóbbi téren a közeljövő hozhat változást.

A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 első negyedévi rövid távú (azaz a következő egy évre vonatkozó) várakozásai lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak - a biztosan felújítók és korszerűsítők aránya enyhén csökkent, a valószínűleg erre készülőké viszont kissé emelkedett. Éves alapon érezhető némi visszaesés, de visszatekintve az elmúlt évtizedre látható, hogy a jelenlegi várakozások pozitívak. S nem térnek el lényegesen a válság előtti időszak kilátásaitól.

A következő három évre tervezett felújítási és korszerűsítési akciók említési gyakorisága (százalék)
 

• Festés, mázolás, tapétázás: 14,3
• Nyílászárók cseréje: 4,6
• Fürdőszoba-felújítás: 4,2
• Hőszigetelési munkák: 2,8
• Fűtési rendszer korszerűsítése: 2,1
• Padló-felújítás: 1,9
• Egyéb felújítások: 1,2
• Homlokzat-tatarozás: 1,1
• Szellőzőrendszer, légkondicionáló beépítése vagy cseréje: 1,0
• Napkollektor, napelem telepítése: 0,9

Míg a következő egy évben a magyar háztartások mintegy 11%-a tervez nagyobb összeget költeni lakására, addig a következő három évet illetően ugyanez az arány csaknem 20%. Ha e tervek megvalósulnak, akkor 2022 végéig mintegy 750-800 ezer lakáson végeznek majd el kisebb-nagyobb munkálatokat. A felújítási tervek Közép-Magyarországon kissé az átlag alattiak (a háztartások 15%-át érinti), míg a vidéki körzetekben valamivel átlag felettiek (a nyugati országrészben a lakások 20, a keletiben 23%-uk újulhat meg). Budapesten a megkérdezett háztartások 16, a megyeszékhelyeken 26, az egyéb városokban 18 és a községekben 20%-a készül felújításra. A felújítás-korszerűsítést tervezők 56%-a csak egy feladatot végezne-végeztetne el, 28%-uk kettőt, s csak 16%-uk hármat vagy többet - mindez rávilágít a finanszírozási gondokra. A felújítási szándékok gyakorisága és a jövedelmi helyzet összefügg. Az alsó három jövedelem-decilisbe tartozó háztartások 12, míg a felső három decilisbe tartozók csaknem 30%-a tervez felújítást.

A legnépszerűbb a festés, mázolás, ezt várhatóan minden hetedik lakásban elvégzik a következő három évben. Emellett sokan terveznek (a megkérdezettek bő tizede) az energia-hatékonyságot javító beruházást (nyílászáró-cserét, hőszigetelést és a fűtési rendszer korszerűsítését) is. Feltűnő a napkollektor és a napelem várható telepítésének alacsony említési gyakorisága - ez a tevékenység a beszerezhető állami támogatás ellenére sem lett eddig igazán népszerű, ezen a téren egy esetleges új támogatási rendszer sokat javíthat.