KUTATÁSOK | Közép- és kelet-európai bankpiaci tanulmány 2018
Közép- és kelet-európai bankpiaci tanulmány 2018
2018-01-17 17:47:00



Bevezető

UniCredit
A várakozások szerint kedvező marad az a gazdasági környezet, amelyben a bankok működnek a közép- és kelet-európai (kke) régióban.

A kke-országok többsége 2017-ben a legnagyobb gazdasági növekedést tudta felmutatni 2010 óta. Az országok többségében a jövőben is várhatóan jó (3 százalékos vagy afeletti) ütemben növekszik majd a GDP, bár 2018-ban és 2019-ben némi lassulás várható.
 
  • Javuló hitelezésnövekedés az országok többségében


Bár a hitelezés növekedése valószínűleg némileg lassul majd az elmúlt két év legnagyobb növekedési rátáit felmutató országokban, az eddig lemaradó országokban várhatóan erősödik majd az üteme. A hitelezés növekedési ütemének gyorsulását várjuk különösen Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában (HR, SI, RS), ugyanakkor némi lassulásra számítunk Csehországban és Szlovákiában, Romániában és Törökországban (CZ, SK, RO, és TR), míg a többi országban a jelenlegihez közeli növekedési ráták várhatók.
 
  • Nem teljesítő hitelek: A megelőző intézkedések és az eredményesebb behajtás javítja az eszközminőséget és csökkenti a mérleg kockázattartalmát


A nem teljesítő hitelek (NPL) csökkenő aránya volt a közép- és kelet-európai régió legszembeötlőbb jellemzője az elmúlt három évben, és várhatóan az marad a továbbiakban is. A javulás hátterében jórészt a nem teljesítő hitelek eladása, az eredményesebb behajtás és a gazdasági fellendülés áll, különösen Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Szlovéniában. Ezek a tényezők a jövőben is fontos szerepet fognak játszani, az új beáramlásokat pedig korlátozza majd a fejlettebb kockázatkezelési gyakorlat.
 
  • A jövedelmezőség a jelenlegi szinteken marad, megelőzve a nyugat-európai bankokat


Az adózás előtti eredmény és az eszközállomány összehasonlításával mért jövedelmezőség valószínűleg a jelenlegi szinten marad, ami jóval magasabb, mint a nyugat-európai mintavétel alapján mért adat (1,3 százalék szemben a 0,4 százalékkal). A viszonylag alacsony kamatlábkörnyezetben továbbra is központi jelentőségű lesz a költségkontroll szerepe és az eszközminőség előtérbe helyezése.
 
  • A bankszektor számára további lehetőségek rejlenek az EU-s finanszírozásokban


A következő években is jelentős nagyságrendű (évente átlagosan a GDP 1,5-3 százalékának megfelelő) EU-források áramlanak majd be a kke-országokba a gazdaság egyik motorjaként. Ebből következően lehetőség nyílik olyan célzott banki termékek és szolgáltatások nyújtására, amelyek segítik a cégek támogatáshoz és pénzügyi eszközökhöz jutását.
 
  • Digitális növekedés


A közép- és kelet-európai országok ideális környezetet jelentenek a digitális bankolás elterjesztésére, miután viszonylag magas szintű digitalizáltság jellemzi őket.

A többcsatornás ügyfélmegközelítés és az interakciós pontok adta lehetőségek kiaknázása növeli a hatékonyságot és fejleszti az ügyfélkiszolgálást, miközben csökkenti a költségbázist. A folyamatok digitalizálása fokozza az ügyfélélményt, emeli a tanácsadási szolgáltatások minőségét és fejleszti a távértékesítést, bővíti a digitális felületeken elérhető termékek számát és növeli az ügyféllel való kapcsolattartás gyakoriságát.

Emellett a fejlett elemzési módszerek bevonása biztosítja az ügyfelek igényeinek kiszolgálását, valamint a jelenlegi és jövőbeni, az ágazat egészét érintő változásokra való felkészülést.
 
  • Vagyonkezelési lehetőségek


2006 óta nagyjából megduplázódott a háztartások nettó pénzügyi vagyona a kke-országokban. A privátbanki termékek egyre fontosabb szerepet fognak játszani, miután továbbra is jelentős az elmaradás a fejlettebb gazdaságokban jellemző, egy háztartásra eső vagyoni szinttől, ugyanakkor a gazdasági fellendülés további folytatódására van kilátás. Ez lehetőségeket teremt tanácsadási szolgáltatásra, változatos termékkínálatra, növekvő összegű vagyonkezelésre, valamint termékek továbbfejlesztésére.
 
  • Megfontolandó kérdéskörök


Minden kitekintésben figyelembe kell venni az egyes közép- és kelet-európai országokban jellemző, a jövedelmezőséget befolyásoló alacsony kamatlábkörnyezetet, a szabályozási kihívások és törvényi intézkedések hatásait, a törökországi kilátásokat, valamint a korlátozott mértékű növekedést Oroszországban.

"A bankszektor immár második éve volt jövedelmező valamennyi országban 2017-ben - mondta Carlo Vivaldi, az UniCredit CEE Division vezetője. - Miután szinte mindegyik országban 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható 2018-19-ben, arra számítunk, hogy jó körülmények segítik majd a közép- és kelet európai régió további növekedését (2018-19-ben az euróövezetben az előrejelzések szerint 2,1 százalék növekedés várható)".

"A kedvező környezet jót tesz majd a régiós bankszektornak - tette hozzá Mauro Giorgio Marrano, a CEE Strategy and Corporate Foresight régiós koordinátora. - A kke-régió egyedi lehetőséget kínál, miután nő a háztartások vagyona és fejlődik a tanácsadási, befektetési és betéti termékek iránti igény."


A KKE-régió továbbra is a növekedés fontos motorja az UniCredit számára

Közép- és Kelet-Európa a növekedés fontos motorja marad továbbra is a csoport számára, ahol megerősített vezető pozícióval és növekvő ügyfélbázissal rendelkezik. A mérlegfőösszeg és a földrajzi diverzifikáció alapján az UniCredit vezető szerepet tölt be, és minden egyes országban a legnagyobb bankok közé tartozik.

A kke-régió folyamatos organikus növekedést és fenntartható jövedelmezőséget biztosít, ahol magas működési hatékonyság támogatja a stabil jövedelemszintet. A bankcsoport kiterjedt, közel 1000 fiókot számláló hálózatot működtet 11 országban, amely összjövedelmének nagyjából negyedét teremti elő.

Az UniCredit régióbeli ügyfélbázisa folyamatosan nő a 2019 végére kitűzött cél, a nettó 2,6 millió új ügyfél felé. Eközben az állomány minősége is javul: a bruttó nem teljesítő kitettségek aránya 9M16/9M17 alapon 140 bázisponttal csökkent (10,3-ről 8,9-re).

Ennek eredményeként az allokált tőkére vetített hozam 14,4 százalék volt 2017 első kilenc hónapjában, ami jól tükrözi a CEE Division jó jövedelmezőségét.

"A közép- és kelet-európai régiót ügyfélállományának, termékkínálatának és földrajzi elhelyezkedésének széles körű diverzifikáltsága tette képessé arra, hogy következetesen jelentős mértékben járuljon hozzá a csoport pénzügyi eredményéhez - mondta Carlo Vivaldi, az UniCredit CEE Division vezetője. - A digitális ügyfélbázis erőteljes növekedésében is megnyilvánuló innovatív megközelítésnek köszönhetően a régió tökéletes terep az új digitális és IT-megoldások kipróbálásához: több fontos átalakítási programot indítottunk a régióban, különösen az innovációval és a digitalizációval kapcsolatosan, amelyeket azután átvehet a csoport egésze."

A határon átnyúló tevékenységek bővülnek annak köszönhetően, hogy nő a nemzetközi ügyfelek száma. 2017. szeptemberi adatok szerint a CEE Division 26 000 nemzetközi ügyfelet (Vállalati ügyfelek, amelyek egynél több olyan országban tevékenykednek, amelyekben az UniCredit Group jelen van) szolgál ki (5,7 százalékkal többet, mint tavaly) International Centerein keresztül. Ezt az ügyfélbázisát további 2,000 fővel kívánja növelni 2019-re.

A digitális felhasználók teljes ügyfélszámhoz mért aránya az előrejelzések szerint a jelenlegi 44 százalékról 51 százalékra emelkedik 2019-re, míg a mobilbankot használók aránya az összes ügyfél arányában a jelenlegi 28 százalékról 47 százalékra nő a következő két évben. "Folyamatos befektetéseket hajtunk végre az innováció és a digitalizáció területén, valamint tovább fejlődünk az adatkezelés és elemzés terén a regionális ügyfélbázisunk növelése érdekében, ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a költségvetési fegyelemre" - zárta szavait Vivaldi.

A közép- és kelet-európai régió 2017. szeptemberi 59,7 milliárd eurós hitelezési volumene 2019-re várhatóan 68 milliárd euróra növekszik majd, emellett az UniCredit hosszú múltra visszatekintő szakértelemmel rendelkezik az állami és EU-támogatásos programok kezelésében a régióban. Ennek eredményeképpen 2 milliárd euró összegben hagyott jóvá hitelkeretet EU-finanszírozású projektekre, valamint további 0,8 milliárd euró összegben írt alá megállapodásokat pénzügyi eszközök megvalósítására.