A GfK Étkezési szokások felmérése 1989 óta kíséri figyelemmel a háztartások étkezési szokásainak alakulását és változását Magyarországon.

A legutóbbi adatok egyik fő tanulsága az, hogy az árérzékenység, azaz a szűkös anyagi lehetőségek a tudatos táplálkozásra való törekvés ellen hatnak ugyan, az egészségesnek tartott élelmiszerek iránti igény mégis folyamatosan növekszik. A többség étkezési szokásait "normálisnak" nevezi, újra előtérbe került az otthoni főzés és a többség egyre több alkalommal eszik egy nap.

"A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően vagy azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy azért, mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni" - állítja Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

A GfK 1989 óta kétévente összeállított Étkezési szokások tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál a legfontosabb szempont továbbra is a jó minőség és az ár. "A jó minőségre való törekvésnek az elsődleges szerepe az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos napjainkban, amikor a háztartási kiadások a háztartások költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki. Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb" - véli Vella Rita.

Az élelmiszerek egészségessége iránti igény azonban határozottan megjelenik - főként - az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészségesség élelmiszervásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

A magyarok kis hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség "normálisan étkezőnek" tartja magát, vagy pedig "azt eszi, ami ízlik neki". Mindazonáltal elmondható, hogy az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása növekszik - azon kategóriákban figyelhető meg a fogyasztási gyakoriság és kedveltség egyidejű növekedése, amelyek egészségesnek mondhatók (szárnyas hús, rizs, barna kenyér, ásványvíz). Habár az élvezeti cikkek egy része - kávé, alkoholos italok, édességek -szintén egyre népszerűbb, fogyasztásuk nem vált intenzívebbé.

A vásárlók erőteljes árérzékenységük okán szívesebben főznek otthon, a magyarok több mint fele hetente többször is a tűzhely mellé áll. Így nem mindegy, milyen alapanyagokat használnak, illetve mi mindent tudnak azokról.

Jelentősen átalakult az általános napi étkezési rutin is az 1989-ben megfigyeltekhez képest. Így például folyamatosan nő a napi étkezések száma, a tízórai és az uzsonna is egyre inkább a napi étkezési rutin részévé válik (22 százalékról 40 százalékra nőtt a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya). Ugyanakkor jellemző trend, hogy a meleg étkezést hideg élelem váltja fel - a mindennapos melegebéd-fogyasztás aránya 76 százalékról 66 százalékra csökkent; és a legalább alkalomszerűen hideg ebédet fogyasztók aránya 36 százalékról 63 százalékra nőtt. Egyre kevesebben reggelizünk és meleg vacsorát is kevesebben eszünk.
A legkedveltebb ételek tízes toplistáján megtalálhatók a hagyományos főzött levesek, a szárnyas- és sertéshús, a zöldség és gyümölcs, burgonya, tészta, tojás és sajt, valamint a szárazáruk (kolbász és szalámi).