A GKI-MGYOSZ fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2016 áprilisában egyaránt csaknem 2-2 ponttal növekedett az egy negyedévvel ezelőttihez képest.

Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi 5, az utóbbi index 3 ponttal haladja meg. A fővárosi jelzőszám esetében mindez 41, az egész országra vonatkozó index esetében 37 negyedévi csúcsot jelent.

A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. Az idei évtől a legnagyobb hazai munkaadói érdekvédelmi szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával valósulnak meg a felmérések. A jelen megkérdezés során 105 ingatlanokkal foglalkozó cég illetve 1021 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci indexek egy-egy számba sűrítik az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiacnak) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet adnak az ingatlanpiaci kilátásokról.

Lakáspiac: a főváros tovább szárnyal, a vidék kissé lassított

A fővárosi lakáspiaci index 2016 áprilisában csaknem 6, az országos mintegy 2 ponttal emelkedett az idén januárihoz képest. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások a következő 12 hónapban Kelet-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőttihez képest lényegében változatlan, Nyugat-Magyarországon kissé romló, míg a fővárosban és környékén tovább élénkülő piacot várnak.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások kissé tovább erősödtek. A biztos szándékú körben (tehát, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) ugyan enyhe, 4%-os csökkenés, a valószínű szándékú körben viszont erős, 22%-os növekedés következett be a januári felméréshez képest. Vélhetően a lakáspolitikai intézkedéscsomag nagy médiahatása miatt a januárinál jóval többen foglalkoznak új lakhatási megoldás gondolatával, de döntő elhatározásra még nem jutottak többen, sőt. Az e kérdésre adott válaszok egyenlege újabb, ezúttal 30 negyedéves csúcsra jutott.

A használt lakások várható áremelkedésével kapcsolatban Budapesten kissé lehűltek a januárban még magas fokon égő várakozások: a fővárosban a következő egy évben várt átlagos árnövekedés 5,8%-ről 2,5%-ra csökkent. Keleten a várható áremelkedés mértéke kismértékben nőtt (3,2%-ra), nyugaton minimálisan csökkent az előző megkérdezéshez képest (3,3%-ra).

A jelen felmérés alkalmával is teszteltük a lakáspolitikai intézkedések lehetséges piaci hatásait. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó cégek nagy többsége szerint a csok lakásépítésre kifejtett hatása egyértelműen pozitív: 38% szerint jelentősen, 46% szerint kissé növeli azt, s mindössze 16%-uk szerint nem lesz érdemi hatása. A januári felmérés esetében ez a három arány 36, 43 és 21% volt - tehát a csok kedvező hatásának értékelése kissé még erősödött is. A csok kiterjesztése a válaszadók többsége szerint élénkíti a forgalmat a használt lakások piacán. Így vélekedik 62%-uk, ugyanakkor nem vár érdemi hatást 32%-uk s mindössze 6%-uk szerint csökken emiatt a forgalom. A januárban mért arányok rendre 66, 27 és 7%. A felmérés résztvevőinek döntő többsége (70%-a) arra számít, hogy a csok hatására emelkednek a lakásárak, 27%-uk nem vár érdemi hatást ebben az összefüggésben. Ugyanez a két arány egy negyedévvel ezelőtt rendre 80 és 11% volt.

A nemzeti otthonteremtési közösség (nok) létrehozása a csok-énál jóval kisebb hatásokkal járhat. A nok lakásépítésre gyakorolt pozitív hatását a megkérdezettek egyharmada tartja valószínűnek, kétharmaduk nem vár érdemi hatást. A használt lakások forgalmára kifejtett élénkítő hatást 30% tartja valószínűnek, míg a lakásárak emelkedésére kifejtett pozitív hatást csak egynegyedük vár.

Építési telekpiac: kétszámjegyű áremelkedés

A kilátások a jelen felmérés során tovább javultak, bár korábban sem voltak éppen visszafogottak. Az ingatlanokkal foglalkozó cégeknek a következő egy évre vonatkozó várakozásai mindhárom régióban kedvezőbbé váltak. Immár minden vizsgált térségre számottevő túlkereslet jellemző. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások is erőteljesebbé váltak. A válaszadók immár minden vizsgált körzetben kétszámjegyű áremelkedést várnak a következő egy évben: Budapesten 15, a vidéki területeken 10% körüli áremelkedésre számítanak.

Irodapiac: pozitív korrekció

Budapesten és környékén az elmúlt két évben a kihasználtság felmérésről-felmérésre javul. A budapesti átlag 2016. első negyedévében 84,6%, ami bő 2 százalékponttal magasabb az egy negyedévvel korábbinál. A vidéki területeken 2010 körül volt a mélypont, azóta jelentős hullámzás mellett enyhén pozitív a trend. Kelet-Magyarországon az egy negyedévvel ezelőtti 70%-os kihasználtság 74%-ra nőtt, míg Nyugat-Magyarországon 72%-ról 69%-ra csökkent. A kilátások - az előző három negyedév negatív fejleményei után - az áprilisi felmérés során javultak: az irodapiaci index a fővárosra vonatkozóan 3, az ország egészére vonatkozóan csaknem 7 ponttal nőtt. Az ingatlanokkal foglalkozó cégek várakozásai a fővárost illetően enyhén, a keleti régióban számottevően javultak. Ugyanakkor Nyugat-Magyarországon némi romlás volt regisztrálható. Az irodabérleti díjak terén az egy negyedévvel ezelőttihez képest a növekedési kilátások mérséklődtek. Mindez különösen igaz a fővárosi agglomerációra. Az összesített számszerű prognózisok alapján átlagosan 1,5-3% közötti díjemelkedésre lehet számítani.

Üzlethelyiség-piac: bizonytalanság prolongálva

A kilátások januári komoly javulása után a jelen felmérés során negatív korrekció következett be. A fővárosi index 3, az ország egészére vonatkozó jelzőszám csaknem 5 ponttal csökkent januárhoz képest. Az üzlethelyiség-piaci kilátások tehát továbbra is jelentős óvatosságot tükröznek. Az ingatlanokkal foglalkozó cégek válaszadói csak a keleti országrészt illetően lettek kissé optimistábbak, a fővárosi agglomerációban és nyugaton némileg romló piaci helyzetre számítanak. A gazdálkodó szféra képviselői sem lettek derűlátóbbak. A bérleti díjak a következő egy évben csak a fővárosban emelkedhetnek érdemben (5% körül), vidéken 1-3% lehet a növekedés mértéke, jelentős szórás mellett.

Logisztikai ingatlanpiac: szerény javulás

A raktárpiacon is nő a kihasználtság: a fővárosi agglomerációban 85, a nyugati országrészben 90, a keleti régióban 75%-os a raktárak kihasználtsága. Egy negyedévvel ezelőtt ugyanez a három adat rendre 82, 83 és 67% volt. A következő egy évre vonatkozó kilátások csak nagyon-nagyon szerényen javultak, az ország egészére és a fővárosi piacra vonatkozó raktárpiaci index értéke is csak 1-1 ponttal emelkedett. Az ingatlanos cégek várakozásai az egy negyedévvel ezelőtti megkérdezéshez képest csak Kelet-Magyarországon javultak. A gazdálkodó szféra képviselői viszont minden régióban a bérelt raktárak iránti igények emelkedését vetítik előre. Budapesten és környékén a következő egy évben átlagosan 3% körüli bérleti díjemelkedés várható. A nyugati országrészben akár 7%-ot is elérő növekedést sem tartanak kizártnak, míg keleten továbbra is a stagnálás lehet az alaptendencia.