A GKI most kiszámolta, hogy az állam ezen a fesztiválon nem költ, hanem keres: 4,5 milliárd forinttal többet vesz be, mint amennyit kifizet.

A nagyfesztiválok körül minden évben fellángol a vita: közpénzből tartják fenn őket, vagy valódi gazdasági értéket termelnek?

A GKI öt nagyrendezvény bevonásával elvégezte a számítást. Egy jelentős külföldi látogatottságú nagyfesztivál évente 13 milliárd forinttal járul hozzá a GDP-hez, az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forinttal haladják meg a közkiadásokat, és a szervezők még területhasználati díjat is fizetnek a helyszínért. A hazai fesztiválpiac tehát nem teher, hanem befizető.

Mekkora iparágról van szó, és mit termel valójában?

A hazai koncert- és fesztiválszektor a járvány előtti utolsó teljes évben több mint 7 millió jegyet adott el, a nettó jegyárbevétel 2025-ös árszínvonalra átszámítva mintegy 71 milliárd forint. A külföldi vendégek költése 28 milliárd forint, ami tisztán exportbevétel: olyan jövedelem, amely a rendezvények nélkül meg sem jelenne a magyar gazdaságban. Az áfabefizetés önmagában 14 milliárd forint. Az iparág alacsony állami támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal, magas fix költségekkel működik, és mindezek ellenére nettó befizető.

Miért a Sziget az egyetlen igazi exportrendezvény, és mit jelent ez?

A GKI által megkérdezett öt nagyfesztivál külföldi látogatóinak aránya 1 és 8 százalék között mozog. A Szigetnél ez az arány eléri az 50 százalékot, 320 ezer látogatásból mintegy 160 ezer egyedi jegybirtokos felével. A hazai fesztiválpiac devizabevételének döntő többsége egyetlen rendezvényhez kötődik. Ebből következik a szakpolitikai tanulság: a szektor exportképességének erősítése közvetlen költségvetési érdek, mert a külföldi látogató minden kiadása többletbevétel.

Mi kellene ahhoz, hogy a fesztiválok gazdasági haszna jobban látható és mérhetőbb legyen?

A GKI felmérése rámutat a fő hiányosságra: a látogatottság és a finanszírozás fő vonalai ma már ismertek, a látogatói költések, a teljes költségvetések és a turisztikai hatások azonban a legtöbb rendezvénynél nem mérhetők. A GKI módszertana bármely hazai fesztiválra alkalmazható lenne, ehhez egységes adatgyűjtés szükséges. Ahol az állam forrást ad, elvárhatja az adatot is. Megalapozott támogatási döntést csak mért hatások alapján lehet hozni.