Magyarországon az érintett nők többségének kihívást jelentett a szülési szabadság után a munkaerőpiacra való visszatérés - derül ki a Profession.hu felméréséből.

A munkaadók sok esetben nem rendelkeznek kellően részletes tervvel azokra az esetekre, ha egy munkavállalójuk szülési szabadságra megy. Tudatos tervezéssel és energiabefektetéssel ugyanakkor a cég és a munkavállaló is könnyebben veheti a kilépési folyamat és a távollét során felmerülő akadályokat. A kismamák visszatérésében kulcsfontosságú szerepe van annak, hogy hogyan zajlott a kilépés és hogy a szülési szabadság alatt milyen minőségű volt a kapcsolattartás.

Meghatározó élmény a távozás

Azok közül a munkavállalók közül, akik szülési szabadságon vannak vagy voltak korábban, minden második arról nyilatkozott, hogy könnyedén ment a távozás, a munkaadója pedig kifejezetten támogatta ebben. Egyharmaduk számolt be alapvetően gördülékeny folyamatról, néhány kihívástól eltekintve. Minden tizedik munkavállaló panaszkodott arra, hogy a munkáltatója nem volt kellőképpen segítőkész és közel ennyien jelezték, hogy nagyon nehéznek élték meg a távozást, amelyhez nem kaptak megfelelő támogatást. Az állásportál Az emberi oldal elnevezésű kezdeményezéséhez készített kutatásából kiderült, hogy a munkaadók többnyire támogatóak a leendő szülőkkel, ez a hozzáállás pedig hosszú távon meghatározó az érintettek számára a várandósság bejelentésétől kezdve a szülés miatti távozásig - sőt akár a jövőbeni visszatérést is befolyásolhatja.

Azoknál a munkáltatóknál ugyanis, ahol támogatták és igyekeztek gördülékennyé tenni a távozás folyamatát, sokkal inkább számíthatnak arra, hogy vissza is térnek hozzájuk az értékes tapasztalattal rendelkező munkavállalóik (90%). Ráadásul - a tapasztalatok szerint - ők motiváltan (91%) felkészültebben (80%) is folytatják majd karrierjüket.

Kapcsolat a munkával szülési szabadság alatt

A szülési szabadság időszakát már kevesebben értékelték problémamentesnek. Tízből három munkavállaló nyilatkozott arról, hogy zökkenőmentesen sikerült adaptálódnia az új élethelyzettel járó változásokhoz. A megkérdezettek közel fele (48%) nyilatkozott arról, hogy bár akadtak kihívások, alapvetően jól boldogult. Tízből két válaszadónak voltak számottevő nehézségei, 7 százalékuk pedig a jelentős problémák mellett a megfelelő támogatás hiányáról számolt be.
Tízből nyolc nő nem dolgozott a szülés szabadsága folyamán. Kivételt ezalól leginkább a felsővezetők jelentettek, akiknek a 29%-a végzett munkát és az egyéni vállalkozók, akiknek 82%-a dolgozott ez idő alatt. Valamivel kevesebben voltak azok, akik figyelemmel követték a szakmájukban történő fejleményeket (44%), mint akik nem (56%) az otthon töltött idő alatt. Ennek előfordulási gyakoriságát meghatározza a munkahelyi hierarchiában betöltött szerep: a felsővezetők (65%) és a középvezetők (59%) az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban igyekeztek naprakészek maradni e téren. Ezzel párhuzamosa ez a két csoport tartotta leginkább a kapcsolatot a munkahelyével is ebben az időszakban.

"Kutatásunk eredményei rámutattak arra, hogy nagyobb arányban térnek vissza eredeti munkahelyükre azok a munkavállalók, akik a szülési szabadság alatt szorosabb összeköttetésben álltak munkaadójukkal. A kapcsolattartás formáját ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes minden munkavállaló egyéni igényeihez mérten alakítania, a kolléga számára megfelelő mértéket pedig semmiképp nem érdemes túllépni" - monda el Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. "A gyermekvállalás munkaügyi aspektusaiban nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak a munkavállaló és a munkáltató között már a bejelentés pillanatától kezdődően. Érdemes a rendszeres kapcsolattartáshoz olyan platformot választani, ahol mindkét fél biztonságban megoszthatja igényeit és gondolatait" - tette hozzá a szakértő. A munkaadók leggyakrabban telefonon vagy e-mailben tartják a kapcsolatot a szülés miatt távol lévő kollégákkal, de több esetben ez teljesen elmarad: a kontaktus teljes hiányáról 10 munkavállalóból 3 számolt be.

"Az UNICEF Magyarország munkájának fókuszában a gyermekek jogai és jólléte állnak, stabil hátteret egy egészséges, biztonságos, boldog gyerekkorhoz pedig csak az a szülő tud nyújtani, aki a szűkebb és tágabb környezet megfelelő támogatásának köszönhetően képes összehangolni a családi és munkahelyi feladatait, szülői és szakmai ambícióit. Fontos, hogy a munkáltatók is lehetőségeikhez mérten vállaljanak felelősséget a náluk dolgozó szülők mentális egészségének megőrzésében. Ezért tartjuk fontosnak a cégek erre vonatkozó családbarát intézkedéseit is, például lehetőség szerint a rugalmas munkaidőbeosztás biztosítását, a távmunka lehetőségét, vagy egyáltalán a szerződésben lefektetett munkaidő túllépésének mellőzését" - mondta el Mészáros Antónia az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a toborzási folyamatok a szokásosnál lassabbak, a cégek inkább a megtartásra koncentrálnak, mint az új munkaerő felvételére. A munkaadók számára különösen fontos ebben a helyzetben a bizalom kiépítése a munkavállalókkal. A szülés miatt átmenetileg távozó kollégák jelentősen nagyobb eséllyel maradnak a cégnél a visszatérés után is, ha támogató hozzáállást tapasztalnak, valamint a munkaadó belső megítélésére is jó hatással van, ha az alkalmazottak biztonságban érzik magukat a hasonlóan érzékeny helyzetekben.