A likviditási gondokkal küszködő vállalkozások döntéshozóinak tisztában kell lenniük azokkal a pénzügyi megoldásokkal, amelyek a cég jövőjét jelenthetik.

Így amennyiben a halasztott fizetésű számlák okozzák a problémákat, a faktoring és az engedményezés közötti különbségekkel is.

Bár első olvasatra hasonlónak tűnik, mégis jelentős különbségek vannak a két ügylet között. A kérdést igazából az vetette fel, hogy a faktoring gyors fejlődésnek indult az utóbbi évtizedekben hazánkban is, és emiatt a gazdasági jelentősége megnőtt.

Mi a faktoring?

A faktoring egy vállalkozás kintlévőségeinek adásvételét jelenti, egyben kölcsön- és követelésengedményezés is, olyan pénzügyi megoldás, amelyet a hosszú határidőre fizető vevők miatti likviditási problémák hívtak életre.

A faktoringról, digitális faktoringról a jövő pénzügyi szolgáltatója, a FlexiBill csapatának blogjában olvashatsz tényeket és érdekességeket.

A faktoring egyszerűbb és gyorsabb megoldást kínál a cash flow hiány megoldására, mint a hagyományos és sokak által ismert bankhitel. Ráadásul fedezetet sem igényel, és visszafizetést sem jelent, így nem terheli meg a vállalkozás elkövetkező éveit.

A faktorálás elbírálásánál a vevők fizetőképességét vizsgálja a faktor. Amennyiben pozitív eredménnyel zárul a vevőminősítés, akkor általában 3-4 nap alatt folyósítják a benyújtott számlák ellenértékének 80-90%-át. A fennmaradó részösszeg faktordíjjal csökkentett végösszegét a számla vevő általi kifizetésekor utalja el a faktor az eladónak.

A faktorálásnak is ára van, ami a faktordíjból és a kamatból tevődik össze. A faktordíjat több tényező befolyásolja, ezek a számla összege, a futamidő, a kockázat mértéke, összege a bruttó számlaérték általában 0,5-2,5%-a. A kamat mértékét a mindenkori kamatszintek és a vevő minősítése, kockázata határozza meg.

Engedményezés és faktorálás

Az engedményezés egy kintlévőség szerződéses átruházását jelenti, amelynek révén alanyváltozás jön létre, ami azt jelenti, hogy az eredeti jogosult, az engedményező a kintlévőséget az új jogosultra, vagyis ez engedményesre ruházza.

A szerződés létrejöttéhez a kötelezett hozzájárulása nem szükséges, szemben a faktorálással, ahol a vevő tájékoztatása mindenképp szükséges, hiszen a kintlévőséget a faktoring szerződés értelmében a faktornak kell megfizetnie, ráadásul a faktorálás az üzleti partnerek hosszú távú együttműködése érdekében történik.

Az engedményezés végleges helyzetet teremt a felek között, míg a faktoring esetében a keretszerződés alapján folyamatosan keletkező kintlévőségekről van szó, ahol azok az eredeti jogosultat illetik meg.

Engedményes bárki lehet, de a faktortevékenység szigorú szabályokhoz kötött.

Az engedményezés osztható, vagyis részbeni engedményezés is lehetséges, a faktorálás azonban nem osztható, egy számla alapján a kintlevőség megosztása nem lehetséges.

Továbbá az engedményező kezesként felel az ellenérték erejéig, míg faktorálás esetén a faktor nem felel az adós nemfizetéséért.

(x)