Mérnöklányok a családban című felhívásával mérnöknők történeteit várja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), melynek levéltára az első magyar mérnöknők emlékének megőrzésén dolgozik.

Új kezdeményezésével a BME arra ösztönzi a lányokat, hogy beszélgessenek a Műegyetemen végzett mérnöknőkkel a családjukban és rövid írásban vagy videóban osszák meg történeteiket - közölte az egyetem az MTI-vel.

A pályaorientációs tevékenység során visszatérő tapasztalat, hogy a műszaki pálya iránt érdeklődő lányok szerencsés helyzetben vannak azokban a családokban, ahol van mérnök szülő vagy nagyszülő, s még inkább, ha az női hozzátartozó, mert nekik már kisgyermekkoruktól lehetőségük van beszélgetni édesanyjukkal, nagymamájukkal a munkájukról, a pályaválasztásukat befolyásoló szempontokról és a műszaki pálya szépségeiről - mutat rá a közlemény.

A Műegyetem a mernoklanyok@m365.bme.hu email-címen várja a korábban az intézményben végzett mérnöknők történeteit. A beérkezett rövid összeállításokkal a 2021-es Lányok Napja eseménysorozat részeként lehet majd a BME honlapján találkozni.

A BME emlékeztet arra, hogy sokszínű pályaorientációs tevékenységet végez a műszaki és természettudományi képzések megismertetésére a középiskolás lányok körében. Ennek köszönhetően a női hallgatók aránya fokozatosan bővül minden képzési területen, és jelenleg a BME-n tanuló hallgatók 34 százaléka nő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar felsőoktatásban 27 százalék a női hallgatók aránya a műszaki képzésben. Ennél kedvezőbb az arány jelenleg a BME-n, ahol a műszaki képzési területen tanuló női hallgatók aránya 30 százalék, a természettudományi képzésben pedig 34 százalék.

Az elmúlt években jelentősen a nőtt a nők aránya az Építészmérnöki Kar osztatlan képzésein, valamint az egyetem doktori képzésein. Különösen nagy növekedés figyelhető meg a lányok arányában a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, ahol a 2010-es évtized eleji 4 százalékról 2020-ra 14 százalékra nőtt ez a mutató - áll a közleményben.

A BME az első magyar mérnöknők emlékének megőrzésén is dolgozik, levéltárában gyűjtve a velük kapcsolatos dokumentumokat. A nők részvétele a hazai műszaki felsőoktatásban alig 100 évre tekint vissza, a Műegyetemen 1918 decemberében csupán tíz nő tanult, az első női hallgató pedig 1920-ban szerzett oklevelet. Ennek századik évfordulójára emlékezve 2020 márciusában a Műegyetem központi épületének egyik előadótermét Pécsi Eszter statikus mérnökről, az első diplomás magyar mérnöknőről nevezte el - idézi fel a közlemény.

Az első építészmérnök nő (1924) Várnay Sternberg Marianne, az első gépészmérnök (1925) Mahrer Vilma, az első vegyészmérnök (1939) Pogány Judit volt, akiről a napokban sikerült az első fotót fellelni és publikálni.

A BME Levéltár kéri a nyilvánosság segítségét az első villamosmérnök (1951), Arday Katalin és az első közlekedésmérnök (1956), Ábrahám Márta családtagjainak megtalálásában, annak reményében, hogy a Műegyetem archív fotógyűjteménye az ő portréikkal is bővülhet - áll a közleményben.