Óriási verseny van a világban az országok között a szakképzett munkaerőért, ebben Magyarország jó helyen áll.

Mutatja ezt az is, hogy minden eddiginél több szakmában tudott versenyzőt nevezni a fiatal szakemberek világversenyére - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek, miután Kazanyban felkereste a WorldSkills rendezvényen induló magyar versenyzőket.

Kiemelte, a magyar szakképzés erősödését mutatja, hogy megfordult a trend, tíz év után először szeptemberben többen kezdik meg tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint az általános gimnáziumban.

A szakképzés társadalmi elismertségének növekedését jelzi, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben szakgimnáziumban 31 157, általános gimnáziumban 28 738, szakközépiskolában 17 593, szakiskolában 1088, készségfejlesztő iskolában 311 tanuló kezdi meg tanulmányait - mutatott rá.

Parragh László szerint a szakképzés erősödődéséhez hozzájárult az is, hogy a társadalomban egyre inkább közbeszéd tárgya egy szakma megszerzése. Tudatosult a fiatalokban az is, hogy a szakmák az alkotás örömét is jelentik, és talán ami a legfontosabb, megélhetést, biztos egzisztenciát adnak, kellő ambíció esetén pedig a továbbtanulás is biztosított. Ahhoz, hogy a szakképzésben bekövetkezett trendforduló tartós legyen meg kell győzni a szülőket is arról, hogy szakmát tanulni küldjék a gyerekeket, emellett a kamara és a vállaltok közötti együttműködést erősíteni kell - fejtette ki.

A kamara elnöke úgy látja, a WorldSkills verseny egyértelműen mutatja, hogy minden ország számára kiemelkedő jelentőségű a szakképzés. Kazanyban 1300 fiatal szakmunkás versenyez 63 országból, és a kevésbé fejlett térségekből is érkeztek magas képzettséget igénylő szakmában versenyzők. Magyarország méretéhez képest átlag feletti részvételi lehetőséget tudott elérni, 22 szakmában 24-en versenyeznek a magyar csapatban - mondta Parragh László.

Egyértelműen mutatja a WorldSkills verseny azt is, hogy lebomlanak a határok a közép és a felsőfokú oktatás között, a szakmunka elvégzése technikusi végzettséget igényel - tette hozzá.

Felidézte, a térség rendszerváltó országai azzal a problémával szembesültek, hogy a jól képzett munkaerejük java elment, a maradék pedig minőségében és mennyiségében kevés a gazdaság növekedésének támogatásához. Magyarország ezzel a problémával jóval korábban kezdett foglalkozni a többi országnál, a megoldást jelentő lépéseket meg kell tenni ahhoz, hogy az ország gazdasági előnyét a szakember-utánpótlásban is meg tudja erősíteni. A kamara egyértelmű álláspontja, hogy értékteremtés, jól képzett szakmunkás nélkül egy ország nem lesz sikeres - fogalmazott Parragh László.