Gyakran merül fel kérdésként a vállalkozók, adószámos magánszemélyek körében, hogy kötelesek-e pénzforgalmi bankszámla nyitására és hogy egyáltalán mit is jelent a pénzforgalmi bankszámla.

Adózók pénzforgalmi számlanyitási kötelezettsége

A 2017. évi CL. törvény (Art.) szabályozza a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók körét. A törvény alapján a belföldi jogi személyeknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyeknek, ideértve az egyéni vállalkozót is legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik alanyi áfa mentességet választottak, nem szükséges belföldi pénzforgalmi számlát nyitni, ugyanakkor egy alanyi mentes Kft-nek már kötelező pénzforgalmi számlával rendelkezni.

Bejelentésköteles-e a pénzforgalmi bankszámla nyitás a NAV felé?

Igen. A pénzforgalmi számla nyitását a pénzforgalmi szolgáltató, vagyis a bank jelenti le a NAV felé.

Van-e a vállalkozónak jelentési kötelezettsége?

Igen van. Ha a gazdasági társaság külföldi banknál is vezet számlát, akkor az összes érvényes külföldi számlaszámát, a számlaszámot vezető külföldi pénzintézet nevét, és a számla nyitásának és lezárásának dátumát be kell jelentenie az adóhivatalhoz.

Kikre vonatkozik a készpénzfizetési korlát, és van-e határa?

Az Art. 114. §-a 1,5 millió forintban maximalizálja a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között szerződésenként és havonta készpénzben kifizethető ellenérték összegét.

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés áfával növelt ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legalább másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

A 1,5 milliós készpénzfizetési korlátba mi tartozik bele?

Ha mindkettő fél pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett, akkor a korlátot alkalmazni kell. Azonban, ha csak az egyik fél köteles pénzforgalmi bankszámla nyitására és a másik fél nem, akkor az ügylet nem tartozik a készpénzfizetési korlátba. Például ha a másik fél egy külföldi társaság, vagy magánszemély akkor nem kell a készpénzfizetési korlátot vizsgálni.

Amennyiben az ügyletre az 1,5 millió forintos szabályt alkalmazni kell, úgy meg kell nézni, hogy az adott partnerrel hány szerződésünk van, illetve havonta mennyi kifizetés történik készpénzben. A korlátot szerződésenként kell nézni, ezen belül pedig hónaponként ! A korlát számításában könyvelője is segítségére lehet.

Ha a felek ugyanazon szerződéses ügyleteiket - az 1,5 milliós korlát kikerülése érdekében- több szerződésbe foglalják és ez bizonyíthatóan nem a rendeltetésszerű joggyakorlás miatt történt akkor az ilyen ügyleteket egy szerződésnek kell tekinteni!

Mi minősül készpénzfizetésnek?

Ha a kifizetés bankjeggyel vagy pénzérmével történik, az minősül készpénzfizetésnek. Akkor nem beszélünk készpénzfizetésről, ha legalább az egyik félnél megvalósult bankszámla jóváírás vagy terhelés. Ide tartozik az is, ha az értékesítő bankszámlájára csekkel kerül feladásra a készpénz, vagy az értékesítő bankjában személyesen, készpénz befizetésével kerül kiegyenlítésre a tartozás.

Nem szankcionálható, ha a szerződő partnerek úgy határoznak, hogy mindketten elmennek személyesen a bankba és a kifizetést teljesítő személy az értékesítő pénzforgalmi bankszámlájára teljesít készpénzbefizetést, majd ezt a jogosult azonnal kiveszi a számlájáról készpénzben.

Mi minősül ellenértéknek?
 

• Az áfával növelt bruttó összeg, ha áfával terhelt a termék vagy szolgáltatás értékesítése
• A foglaló
• Összeszámítandó, ha a szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg
• Kölcsönszerződés esetén a kölcsönvevő által befizetett kamat beleszámít, de a nyújtott kölcsön nem, mert az nem ellenérték.
• Kötbér, késedelmi kamat, kártérítés már nem számít bele a 1,5 milliós értékhatárba.

(x)