Az MTI-nek nyilatkozó elemzőket kellemes meglepetésként érte a kiskereskedelmi forgalom januári növekedési üteme, de a korábbi hullámzó adatok után nem számítanak trendfordulóra.

Idén lassulást várnak, de a belső fogyasztás így is a gazdasági növekedés egyik fontos hajtóereje marad.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg a forgalom volumene az egy évvel korábbit. A múlt év egészében 6,0 százalékkal nőttek az eladások.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: a tavaly januári magas bázis ellenére sikerült a várakozásokat felülmúlni, a kiskereskedelemi forgalom várakozáson felül nőtt januárban. Az adat alacsonyabb ugyan, mint a tavalyi év átlaga, de magasabb, mint a megelőző két hónap növekedési üteme volt.

Összességében egy-egy kiugró adatot leszámítva 2017 vége óta lassuló trend figyelhető meg a kiskereskedelemben, Virovácz Péter szerint tehát az a kérdés, hogy a januárban látott dinamikus forgalomnövekedés vajon kiugró adat-e, vagy egy trendforduló kezdete.

Ami a bolttípusokat illeti, erős volt a növekedés az élelmiszerkereskedelemben, gyakorlatilag ez a tétel okozta a meglepetést. A nem-élelmiszer jellegű boltok forgalmának továbbra is erős a növekedése, azonban már jelentősen elmarad a tavalyi év elején látott kétszámjegyű mértéktől.

Az ING Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2019-ben a kiskereskedelmi szektor növekedése elmarad majd a tavalyi év átlagától, de így is 4 százalék körüli növekedésre számítanak. A lassulás legfőbb oka, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó - ezt mutatja a nem-élelmiszerjellegű boltok forgalmának alakulása. A reálbér-növekedés is visszafogottabb lesz az erősödő infláció nyomán, a lakosság pedig egyre inkább a szolgáltatások felé fordulhat a termékek vásárlása helyett.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemző szerint is a januári adat egy erős évkezdést jelentett, elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma javult a decemberi visszafogott növekedést követően. Ugyanakkor a januári átmeneti élénkülés nem jelenti a csökkenő trend végét, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2019-ben várhatóan elmarad a tavalyitól, viszont a belső fogyasztás továbbra is a GDP növekedésének hajtóereje maradhat. A némileg lassuló, de továbbra is emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom magas szintje és a feszes munkapiac továbbra is támogatja a belső keresletet. A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció lassú emelkedését, a dinamikus fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához - írta az MTI-nek.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint folytatódhat idén a kiskereskedelmi forgalom növekedése, de mértéke 4,9 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalék után.
A szakértő úgy véli, a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások nemcsak a kiskereskedelemben növelik majd fogyasztásukat, hanem a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás és szolgáltatások területén is.
Suppan Gergely jelezte: a kiskereskedelmi forgalom folytatódó bővülése összhangban van azzal a várakozással, hogy idén a GDP növekedése csak mérsékelten lassul, a tavalyi 4,9 százalékos GDP-növekedést idén 4,2 százalékos követheti. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek emelkedésének üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti - tette hozzá.