Kína nyitott a magyar gabonafélék, az állati termékek és a bor importjára -közölte az Agrárminisztérium (AM).

A közleményben kiemelték: Farkas Sándor a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági növekedés ütemét tekintve az Európai Unió vezető gazdasága, a magyar mezőgazdaság növekedése az uniós országok között az első háromban volt 2010 és 2017 között.

A világ élelmiszer termelésében jelentkező kihívásokra válaszul a magyar mezőgazdaságban kulcskérdés a termelés hatékonyságának növelése, ennek pedig egyre fontosabb eszközei a digitális technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás - fogalmazott az államtitkár.

Farkas Sándor kiemelte, hogy világszerte jelentős az érdeklődés a jó minőségű élelmiszerek iránt, a fogyasztói tudatosság növekedésével egyre nagyobb szerepe van a GMO-mentes termékeknek. Magyarország Európa egyik legnagyobb vetőmagtermelője, az itt termesztett növények kiváló minőségűek, biztonságosak és GMO-mentesek.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a közép-európai országok közül Magyarországnak van a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedélye Kínába, ami a két ország hatóságai közötti jó együttműködésnek köszönhető.

A Kínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség alelnöke, Fan Jo-San elmondta: Kína is nyitott a mezőgazdasági együttműködésre. A kínai piac importra szorul elsősorban búzából, kukoricából és árpából, emellett az állati termékekre és a borra van jelentős kereslet. Kína ugyanakkor szívesen exportálna tengeri termékeket.

A kínai delegáció vezetője hozzátette, hogy az öntözéses technológia és az agrárdigitalizáció terén is látnak lehetőséget az együttműködésre.

Az AM közleménye szerint Kína a magyar agrárexport egyik legfontosabb ázsiai célországa. Magyarország idén a sanghaji nemzetközi import kiállítás díszvendégeként önálló agrárpavilonnal is bemutatkozott a kelet-ázsiai országban.