Növeli kutatás-fejlesztési kiadásait a közép-európai cégek többsége, ugyanakkor nagyobb támogatást várnának el a kormányzatok részéről - derül ki a Deloitte friss felméréséből.

A legtöbb vállalkozás számára azon K+F tevékenységek beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe.

A közép-európai vállalatok 52 százaléka a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásai növelését tervezi a következő egy-két évben - derül ki a Deloitte Central European Corporate R&D Report 2018 kutatásából. A középtávú terveket vizsgálva még nagyobb a hajlandóság a régió cégeinél, hogy többet költsenek K+F-re, a megkérdezett társaságok kétharmada (67 százalék) jelezte, hogy 3-5 éves távlatban növeli ezirányú kiadásait. A 2016-os kutatáshoz hasonlóan továbbra is az elérhető támogatások széles köre, illetve a képzett kutatók növelik leginkább a kutatás-fejlesztési kedvet.

A felmérésben résztvevő cégek többsége erősítené a K+F tevékenységet, de több komoly akadályozó tényezőt is megemlítettek. A megkérdezett vállalkozások harmada szerint nehéz azon K+F tevékenységek pontos azonosítása, amelyekhez támogatások, illetve adókedvezmények vehetők igénybe. Hasonlóan magas azon cégek aránya, amelyek a kapott támogatásokkal, illetve adókedvezményekkel kapcsolatos rendelkezések esetén a szabályozás nehézségeire és bonyolultságára panaszkodnak. Ebben a vonatkozásban ugyanakkor javult a helyzet, mivel 2016-ban még a vállalkozások 31 százaléka emelte ki ezt a problémát. A gyakran említett kihívások közé tartozik még a költségek kiszámítása és elszámolása (23 százalék), míg a K+F tevékenységgel kapcsolatos kiadások nyilvántartását a megkérdezettek tizede tartja komoly problémának.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a közép-európai cégek egy része nem foglalkozik érdemben a szellemi tulajdon védelmével. A megkérdezett vállalatok mindössze 67 százalékánál van titoktartási szabályzat, márkajelzéssel 47, míg szabadalmi védelemmel 44 százalékuk óvja szellemi tulajdonát, azonban 12 százalékuk semmilyen intézkedést nem tesz a szellemi tulajdon védelmében.

"A közép-európai országok többségében - és Magyarországon is - még az elsődlegesen belső piacokra fókuszáló vállalkozások is felismerték, hogy a hasznosítható kutatás-fejlesztés és innováció a fenntartható növekedésük egyik lényegi eleme. Az olcsó munkaerőre építő üzleti modellek ideje lejárt. Az egyes országoknak pedig komoly szerepe van abban, hogy olyan kiszámítható szabályozási és ösztönzési környezetet biztosítsanak, ahol a vállalkozások nem csupán a rövid távon szükségszerű, hanem a közép távon és stratégiailag is fontos innovációs, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységüket is erősítik. Ez a szabályozási és ösztönzőrendszeri környezet jelentősen hozzájárul a fenntartható makrogazdasági növekedéshez" - mutatott rá dr. Márkus Csaba, a Deloitte K+F és állami támogatásokért felelős közép-európai vezetője.

A kutatás-fejlesztési beruházások és az innovációs készség a vállalkozások üzleti sikereiben is meghatározó szerepet játszanak. A Deloitte idén ismét meghirdette a "Technology Fast 50 Central Europe" versenyét, amire a 2014-2017 között látványos növekedést felmutató innovatív technológiai cégek jelentkezését várják a régió 18 országából, köztük Magyarországról is. A korábbi évek nyertesei között olyan ismert hazai vállalkozások is szerepelnek, mint a Tresorit, az NNG, a Solvo Biotechnology vagy a Starschema.

A Technology Fast 50 Central Europe versenyre a http://www.deloitte.com/hu/fast50 weboldalon lehet jelentkezni 2018. július 31-ig, a rangsort 2018. október 11-én mutatják be. Valamennyi, a feltételnek megfelelő jelentkező automatikusan részt vesz a Deloitte EMEA Technology Fast 500 versenyen is.