Hagyományteremtő jelleggel hívta életre a Magyar Turisztikai Ügynökség a szektor csúcstalálkozóját, a Turizmus Summit 2017 rendezvényt.

A konferencia célja a szektor nemzetgazdasági jelentőségének és jövőbeni lehetőségeinek bemutatása, valamint a versenyképességét befolyásoló trendek megvitatása hazai és nemzetközi szakértőkkel. A Művészetek Palotájában megrendezett eseményen a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 stratégiai dokumentumot is bemutatták a nagyközönség előtt.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, a Kormány által 2017 október elején elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 a turizmus nagykönyve lesz az elkövetkező 13 évben, amikor "azért dolgozunk, hogy elmeséljük Magyarország történetét, és a turizmus fejlesztésén keresztül biztosítani tudjuk az ország gyarapodását." A stratégiában megfogalmazott misszióra utalva pedig kijelentette: vendégként kell tekintetünk és bánnunk minden ideérkező turistára, hiszen visszahívó vendégszeretet nélkül nincs sikeres turizmus. A stratégia végrehajtása az elkövetkező évek legfontosabb feladata, ami elképzelhetetlen az ágazat valamennyi szereplőjének cselekvő részvétele nélkül - tette hozzá a vezérigazgató.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 szerint a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása a jelenlegi 10-ről 16 százalékra növekszik 2030-ra, Magyarország 19 helyet lép előre a turizmus nemzetközi versenyképességi listáján, valamint 30 új városból válik elérhetővé légiközlekedéssel Budapest. A kereskedelmi szálláshelyeken megduplázódik a vendégéjszakák száma, a fejlesztéseknek köszönhetően 1000 szállás- és vendéglátóhely újul meg, és a Magyar Turisztikai Ügynökség részvételével 500 projekt valósul meg a jövőben.

A magyar turizmust a legfőbb magyar értékek, kimagasló kultúránk, sporteredményeink és egészséges környezetünk tehetik igazán sikeressé. A konferencián bemutatott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 dokumentum az elkövetkező évek ágazati fejlesztései számára zsinórmértékként szolgál, hiszen ezekre a legfőbb adottságokra építkezik, miközben a potenciális kockázatok kiküszöbölésére is alkalmas válaszokat ad. A stratégiához illeszkedő fejlesztésekhez a Kormány minden eddiginél nagyobb mértékű, több mint 820 milliárd forint forrást biztosít 2030-ig. A stratégia végrehajtásával Magyarország elfoglalhatja méltó helyét a világ turizmusában.

A nemzetközi konferencián Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa kiemelte, hogy az európai turizmus nem létezhet kulturális tartalom nélkül, a kultúra és a turizmus együttműködésére egyre nagyobb szükség van. Susanne Kraus-Winkler, az Európai Unió Szállodai, Éttermi és Kávéházi Konföderációja (HOTREC) elnöke az európai turizmus trendjeiről és kihívásairól beszélt. Maciej Wilk a lengyel légitársaság, a LOT elnöke, a légitársaság járatfejlesztései kapcsán arra is kitért, hogy a V4-es együttműködés jegyében Közép-Kelet Európa légi hídjai hogyan támogatják a magyar turizmust is. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára előadása a családbarát turizmus megvalósulását emelte ki.

Gajda Tibor, az MTÜ turizmusstratégiáért és fejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese a térségi szemlélet újdonságát emelte ki, hiszen a Kormány a turisztikai ágazat működési körülményeinek javításával erősíti a vállalkozások versenyképességét. Bánhegyi Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese a megújuló turisztika márkázás fontossága mellett bejelentette: az MTÜ új, őszi, belföldi személetformáló kampányt indít 2017. október 17-én, amelynek fókuszában Magyarország kiemelt desztinációi, sokszínű őszi kulináris kínálata, borai és borvidékei, valamint a Szent Márton napi hagyományok állnak.