A 2016-os pénzügyi beszámolók alapján nincs okuk panaszra a hazai halászattal és halgazdálkodással foglalkozó cégeknek - állítja Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

2016-ban a főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások több mint 82%-a adott le pénzügyi beszámolót. Bár a 2015-ös évhez képest a nettó árbevétel visszaesett 14 247 364 eFt-ról, 14 109 609 eFt-ra, de ezzel együtt a működő vállalkozások száma enyhe növekedést mutat. Ugyanakkor a 2016-os cégfluktuációs index (CFI) az országos 9%-os átlagnál némileg magasabb 13%, elsősorban az új alapítású cégek relatíve magas száma miatt.

Hosszabb időszakot vizsgálva megállapítható, hogy 2012-től a működő vállalkozások száma egy kisebb visszaeséssel ugyan, de növekedett. Ezzel párhuzamosan pedig 2015-ig az árbevétel is évről-évre emelkedett. Az alkalmazotti létszám tekintetében a 2012-2014 közötti drasztikus csökkenést egy mai napig tartó folyamatos növekedés követte. Jelenleg (2017) több mint 1500 alkalmazott dolgozik a szektorban.

Szintén a cégek stabilitását támasztja alá, a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban összesen 1 ilyen cég akadt), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2016-ban 23 ilyen cég volt, ami a piaci szereplőknek csak 8%-át teszi ki.

2016-ban a piaci szereplők közül 3 cég árbevétele haladta meg az 1 milliárd forintot és ezek a vállalkozások adták a szektor összes árbevételének 27,1%-át. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételi sávban 23 vállalkozás található, melyek 52,7%-át hozták az összárbevételnek. A legkisebbek, a 100 millió forint alatti bevétellel rendelkezők, 207 darab cégből állnak melyek a maradék bevételen osztoztak. A szektort érintő árbevétel csökkenés kizárólag ez utóbbi csoportot érintette, ahol összárbevételük a 2015-ös 3 053 745 eFt-ról, 2016-ban 2 828 372 eFt-ra csökkent. Ezzel szemben a másik két szegmens tudta növelni bevételeit.

A közelmúltban több olyan jogszabályi változás is történt, ami alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait. 2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása megszűnt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a vizeken "kisszerszámos" halászati eszközökkel folytatott, illetve az ökológiai célú, szelektív halászat továbbra is engedélyezett, de a vendéglátóipart és a kereskedelmi hálózatokat, alapvetően már az akvakultúrás haltermelés látja el.

A másik fontos változás, hogy bejelentésre került a hal áfájának 5%-ra mérséklése 2018-tól, ami lehetővé teszi, egyrészt a pontyexport növekedését, másrészt a halhús árának versenyképessé válását más húsfajtákkal szemben. A hazai halfogyasztás, ami 2015-ben 6 kg körül volt egy főre vetítve évente, bár az elmúlt években enyhén növekedett, még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kg-os értékétől. (forrás. MA-HAL 2015 évi jelentése)

A halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások emellett jelentős Európai Uniós támogatásokra is számíthatnak a jövőben. Az ágazat számára a 2014-2020-as programozási időszakban a MAHOP keretében az előző időszakhoz képest 12%-kal magasabb összeg - hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint (39,09 millió EUR uniós forrás +12,73 millió EUR nemzeti forrás) - áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználnia. Ezen hatalmas támogatás optimális felhasználása esetén a szektor szereplői számára további növekedési lehetőségek nyílnak meg a jövőben - zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.