A GfK lakossági megkérdezésének 2016. évi válaszait elemezve az látható, hogy a múzeumok és kiállítások látogatása a lakosság mintegy harmada számára nyújt kikapcsolódást.

Az elmúlt évben a lakosság valamivel több, mint egyharmada (35 százalék) járt valamely múzeumban, vagy kiállításon, amely 2015-höz képest (34,4 százalék) gyakorlatilag alig jelent változást.

Míg 2015-ben a 15-19, valamint a 20-29 évesek jóval átlag feletti arányban fordultak meg múzeumokban, addig 2016-ban nem mutatkozott jelentős eltérés a korosztályok között. Ugyanez a kiegyenlítődés figyelhető meg a nemek tekintetében is: 2015-ben a nők számára némiképp népszerűbbnek bizonyult a múzeum- és kiállítás-látogatás mint kikapcsolódási lehetőség, 2016-ban azonban a múzeumot, kiállításokat felkeresők aránya mindkét nem esetében a teljes lakosság körében mérthez hasonlóan alakultak.
Régiós összehasonlításban Budapest és a Közép-Dunántúl viszi a pálmát, hiszen az itt élők az átlagosnál nagyobb arányban kerestek fel múzeumokat és kiállításokat 2016-ban. Míg az Észak-Alföldön mindössze 24 százalék volt a múzeumokat és kiállításokat felkeresők aránya, addig minden második budapesti élt e kulturális kikapcsolódás lehetőségével.

Településnagyság és -típus tekintetében elmondható, hogy Budapesten kívül a nagyobb, azaz 50 ezer főnél több lakost számláló települések esetében volt átlag feletti a múzeum-, illetve kiállítás-látogatottság.

A múzeumot és kiállítást látogatók arányának alakulása a településtípus szerinti bontásban, 2016 (az adatok százalékban kifejezve):
 

• Budapest: 54
• Megyeszékhely: 45
• Egyéb megyei jogú város: 31
• Város: 30
• Nagyközség: 26
• Község: 22

(Forrás: GfK Omnibusz, 2016)

Kultúrafogyasztás és az internetes vásárlás

Az a múzeum, illetve kiállítás-látogatókról megállapítható, hogy ők az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a napi rendszerességgel internetezők, illetve az interneten valamilyen rendszerességgel online vásárlók körében.

"Az egyre szélesebb kör számára elérhető internet a kultúrafogyasztást nem korlátozta, hanem éppen hogy elősegítette és támogatta" - állítja Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. "Ezt tükrözi, hogy - amint azt a GfK Digital Connected Consumer tanulmányunk találta - a 15-59 éves lakosság körében közel 30 százalékra rúg a színház-, mozi-, illetve koncertjegyeket inkább az interneten vásárlók aránya. A fiatalok (15-29 évesek) körében ez az arány közel 40 százalék" - mondta el a szakember.

A belépőjegyek online vásárlása ugyanúgy történik, mint egyéb termékek esetében, a fogyasztó élni kíván az online vásárlás adta előnyökkel, amelyek közé tartozik a vásárlási folyamat gyorsasága, egyszerűsége (gondolhatunk itt akár a készpénzkímélő online fizetésre is) és nem utolsó sorban kényelme. Ez az igény pedig hangsúlyozottan jelenik meg az internetet már igen széles körben használó fiatalabb korosztályok körében.