A csok révén 12 ezer új lakás is megépülhet az idén, a felújítási piac azonban összességében stagnál, mivel hiányoznak a tartós energetikai és monetáris ösztönzők.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) közleményében kifejti: a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) az új építésekben már mutatja a várt hatást, ez különösen a falazati anyagok eladásában és a társasházi lakások építési engedélyeinek számában mutatkozik meg. A magyarországi építőanyag-gyártók a falazati anyagok értékesítésének 25-45 százalékos növekedését tapasztalják.

Vidor Győző, a MÉASZ elnöke szerint a csok lehetőségei révén a társasházpiac kettévált. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező befektetők mellett megjelentek bizonytalan szakmai múltú cégek is, amelyek spekulatív céllal kis, 10-12 lakásos projekteket indítanak, ahol a haszonmaximalizálás a lényeg, viszont a műszaki tartalom a háttérbe szorul. Ezért a lakásvásárlóknak az adott ajánlat fejlesztői hátteréről célszerű előzetesen tájékozódniuk - jegyezte meg.

Az épületgépészeti és hőszigetelő, vagy a homlokzati nyílászáró termékek piacait a csok nem érintette még érdemben, és a csekély összegű szeptemberi lakossági energetikai pályázat sem hozott mérhető keresletnövekedést - hívta fel a figyelmet az elnök. Hozzátette: a családi házak korszerűsítését célzó Otthon Melege program ősz eleji kerete néhány óra alatt kimerült. Így a gyártók stagnálást vagy enyhe növekedést várnak 2016-ra - jelezte.

Vidor Győző közlése szerint míg a magánberuházók inkább a lakás adásvételekkel kapcsolatos felújításokra koncentrálnak, a lakásához ragaszkodó többség energetikai felújítási programra vár, amely a rezsiköltségeket az energiaáraktól függetlenül csökkentheti. Ezért a MÉASZ korszerűsítési javaslatcsomagon dolgozik, céljuk, hogy minél több projekt javítsa az ingatlanállomány minőségét és segítsen teljesíteni a nemzeti klímapolitikai vállalásokat is - hangsúlyozta az elnök.

Kitért arra, hogy a munkaerő szűkössége már nemcsak az építőipari kivitelezést, hanem a nyílászárók hazai gyártását is érinti, sőt, a hazai gyártók kapcsolattartói szerint a kereskedelmi értéklánc több szintjét is.

A szövetség adatai szerint az idén az év első 9 hónapjában a falazati termékek piacán a kormány intézkedés-sorozata hatására jelentősen élénkült a kereslet, a fehér falazati anyagoknál, így a mészhomoktégla és pórusbeton termékeknél mintegy 25 százalékkal nőtt.

A tégla termékeknél átlagosan 45 százalékos a növekedés a tavalyi stagnálással szemben. Az épületgépészeti termékeket tekintve egyelőre nem történt tavalyhoz képest érdemi növekedés. A homlokzati nyílászárók piaca augusztus végén meglendült, jelenleg a gyártók többségének kapacitása az év végéig lekötött - derül ki a közleményből.