Az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) lisztes alapú termékeinek előállításához kisalföldi termelőktől vásárol búzát, így az exportra kerülő késztermékek is kisalföldi gabonából készülnek.

A KSH adatai szerint az elmúlt években a búza vetésterülete hazánkban 1 millió hektár körül volt, a termelésátlag általában 4-5 tonna között mozgott hektáronként. Ez az év azonban rekordot hozott, ami 5,4 tonna búzát jelent egy hektárra vetítve: alig 1 százalékkal nagyobb területről közel 5 százalékkal több búzát takarítottak be. Ebből 1,1 millió tonna malmi minőségű, vagyis amiből kenyér, péksütemény, tészta, illetve akár sóspálcika lesz. Az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) által felvásárolt mennyiség a hazánkban összesen megtermelt malmi búza 1,4 százalékával egyenértékű. Ezzel a cég az ország legnagyobb liszt-, illetve közvetetten búzafeldolgozói közé számít.

A Chio által gyártott termékek tulajdonképpen nem mások, mint a gabonából és burgonyából készült hagyományos ételek vízmentesre és ropogósra sütött, apróbbra darabolt megfelelői. Így készülnek a lisztes alapú termékek is a vállalatcsoport magyar gyártóüzemében, mint például a sóspálcika és a krékerek. Ezek gyártásához a cég 2013-ban 11 500 tonna búzát vásárolt fel, az idén pedig már 15 ezer tonnát. Terveik szerint jövőre is legalább ekkora mennyiségre kötnek majd szerződést, annak ellenére, hogy a lisztes termékek piaca hazánkban stagnál. A külföldi megrendelések viszont évről-évre egyre nőnek, amelynek köszönhetően a kisalföldi búza egyre nagyobb hányada kerül liszt formájában a győri Chio üzembe.

A győri gyár teljes gyártási mennyiségének felét az exportra gyártott sóspálcika teszi ki. Legnagyobb mennyiségben a környező országokban kerül a polcokra a kisalföldi búzából készült pálcika. A Győrben készült lisztes alapú termékek piaci részesedése a kelet-közép-európai régió összesített piacán 11%, ezzel az Intersnack vezető gyártó a lisztes termékek terén. A sóspálcikák mellett nagyon kedveltek a krékerek is, amelynek egy tekintélyes részét távoli országokban fogyasztják el. A Győrben gyártott krékerek eljutnak az ausztrál, kínai, USA-beli, marokkói, kuvaiti fogyasztók asztalára is.