SAJTÓKÖZLEMÉNYEK | Kultúra | A Ludwig Múzeum kiállítása az albán fővárosban


Ludwig Múzeum: A Ludwig Múzeum kiállítása az albán fővárosban
2016-06-29 11:04 | Ludwig Múzeum



Válogatás a budapesti Ludwig Múzeum gyűjteményéből az albán fővárosban 2016. augusztus 14-ig.

Magyarországon a hatvanas évek második felében léptek fel azok a fiatal művészek, akik a központi ideológiától, az állami művészetpolitikától függetlenedve, az aktuális nemzetközi tendenciákhoz kapcsolódva, a művészi szabadság és korszerűség jegyében hozták létre műveiket. A máig aktív neoavantgárd generáció tagjai a geometrikus absztrakció, a pop vagy épp a gesztusfestészet eszközeivel alapozták meg a későbbi progresszív törekvéseket. A hetvenes évek elején a rendszer és a szocialista realizmus kritikája már nemcsak áttételesen, a stílusban - és a második nyilvánosságba való száműzetésben - jelentkezett, hanem jelképek és gesztusok révén is megnyilvánult. A konceptuális, fotóalapú művek, a művészeti akciók, performanszok nemegyszer a jól ismert ideológiai és formai toposzokat - a munkásmozgalom szimbólumait, a munkás és a művész figuráját - és áttételesen magát a rendszert is vizsgálat és bírálat tárgyává tették.

A kilencvenes évek elejének összetett, sokszor átláthatatlan társadalmi-politikai változásai a kelet-európai országokban - így Magyarországon is - régi és új tanok, életeszmények divatját hozták, az individualizmustól a fogyasztói értékrenden át az újra feléledő nacionalizmusig vagy vallásosságig, amelyek közvetítésében a média - mindenekelőtt a televízió - fontos szerephez jutott. Az 1989 után fellépő új művészgeneráció már ideológiai és formai kötöttségek nélkül kezdhette meg pályafutását, a téma- és stíluspluralizmus jegyében foglalkozott többek között a nemi, nemzeti vagy vallási identitás kérdéseivel, a történeti és művészettörténeti hagyománnyal épp a művész-lét alapkérdéseivel, élet és művészet viszonyával. Az évtizedet az intermediális felfogás, a konceptuális gondolkodás, a videó és a fotó újabb térnyerése jellemezte. Napjainkat, a kétezres évek második évtizedét a válság egyre erősödő érzete hatja át, mely a művészetben az aktivizmus, a kritikai gondolkodás új formáit hívja elő, a befelé fordulás, az elszigetelődés stratégiáival egyidőben és szemben.

A budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum nemzetközi gyűjteményéből ezúttal olyan műveket válogatott, amelyek elsősorban fotó-, illetve média-alapú műveken, sok esetben a művész figuráján keresztül ismertetik meg a nézőkkel Magyarország közelmúltját és kortárs képzőművészetét. Az 1989-ben, a rendszerváltás évében létrehozott gyűjtemény itt bemutatott művei - az alapító Peter Ludwig elképzeléseinek megfelelően - egyben kordokumentumok, a hétköznapi életet és a művészetet átható eszmék és értékrendek lenyomatai is.







TOVÁBBI ANYAGOK EBBŐL A KATEGÓRIÁBÓL







-tól   -ig
Internet  |  Légi ipar  |  Gazdasági Jog  |  Karrier  |  Gyógyszeripar  |  Hirdető/márka  |  Ügynökség  |  Kutatás  |  Mobil  |  E-biznisz  |  Kereskedelem  |  Logisztika  |  DM/Promóció  |  Design  |  Rendezvény  |  Felelősség  |  PR  |  Pénzügy  |  Konferencia  |  Kultúra  |  Oktatás  |  Pályázati projekt  |  Üzlet  |  Környezet  |  Támogatás  |  Digitalizáció  |  Energia  |  Technológia  |  Statisztika  |  Építőipar  |  Élelmiszeripar  |  Mezőgazdaság  |  Ingatlan  |  Egyéb  |  Outdoor/indoor  |  Idegenforgalom  |  Szponzoráció  |  Média  |  Járműipar  |  Tőzsde  | 

TÖLTSE FEL!
Küldjön nekünk Ön is sajtóközleményeket, melyeket ellenőrzés után ingyenesen megjelenítünk! A feltöltéshez regisztráció szükséges, ami szintén ingyenes!