A válságból való kilábalás elemzése után elmondhatjuk, hogy idén az európai lakáspiacok lendületbe jöttek.

Míg a korábbi években a megosztottság jellemezte a kontinenst, most az európai lakáspiacok polarizáltsága fokozatosan csökkent. Gyengélkedő piacot már csak ott találni, ahol a gazdaságpolitikai nehézségek az egész országot megbénítják.

2015-tel összehasonlítva idén még több országban következett be a trendforduló, és indultak növekedésnek az árak. A nehézségeket nemrégiben leküzdők között van Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. A korábban is a ciklus tetejéhez közelítő országok piacai növekedtek az elmúlt egy év során, vagyis negatív fordulatra nem került sor sem Ausztriában, sem Németországban, sem pedig az Egyesült Királyságban. A ciklus pozitív tartományában tartózkodó államok közül többek esetében figyelhető meg a piac szárnyalása figyelhető meg, ezek közé tartozik hazánk, Svédország és Írország is. Néhány kivételes országban ugyanakkor még mindig nem tért magához a lakáspiac. Egyes helyeken ugyan nagyon közelinek tűnik a fordulópont, de a lengyel, valamint a francia piac is inkább helyben jár, a súlyos gondokkal küzdő Görögországban az árak továbbra is csökkennek.

Élenjárók

A korábbi években növekvő piacok még nem érték el a ciklus tetejét, így tavaly nem történt fordulat, sőt Németországban és Ausztriában ismét nagyobb sebességre kapcsolt az árnövekedés. Az Egyesült Királyságban továbbra is emelkedtek az árak 2015-ben, bár a növekedés mértéke csökkent, 2015 és 2014 között a változás már csak 5,6 százalékos volt a korábbi 10 százalék helyett. A londoni lakáspiac ismét szárnyalt, míg az árak 2014 augusztusa és 2015 eleje között csökkentek, addig az elmúlt egy évben ismét az emelkedésé volt a főszerep: a 2015 februárban jellemző átlagosan 488 ezer fontos árról decemberre 530 ezer font fölé kúsztak fel az árak. 2016 februárjában, Angliában a lakások átlagára 298 000 font (kb. 119 millió Ft) volt, Walesben 173 ezer font, Skóciában 189 ezer font, míg Észak-Írországban 157 ezer font.

Németországban a lakásárak drágulásának mértéke tavaly növekedett, míg korábban az emelkedés nagysága még inkább mérséklődött. 2014 és 2013 között az árak átlagosan 2,5 százalékkal növekedtek, 2015 és 2014 között 4,7 százalékos volt ez a változás. Berlinben a medián lakásár 2015 tavaszán 2785 euró (kb. 835 500 Ft) volt négyzetméterenként, Hamburg ennél drágább volt, négyzetméterenként 3247 eurót kértek a lakásokért, Münchenben pedig már átlagosan 4691 eurót.

A fenti növekedés pedig tovább folytatódhat. A Postbank nem régiben megjelent tanulmánya szerint a nagyobb városokban jelentősen emelkedhetnek az árak a következő 15 évben a bevándorlás hatására. Berlinben például 14,5 százalékos drágulást valószínűsítettek 2030-ra, míg a menekültek érkezése nélkül csupán 8,5 százalékos növekedés következne be elemzésük szerint.

Ausztriában a lakáspiac újabb lendületet vett, és míg 2014 utolsó negyedéveit a korábbi nagy növekedést követően csökkenő árak jellemezték, ez 2015-ben ismét növekedésbe fordult. Az árak az év első három hónapjában 4,5 százalékkal emelkedtek.

Szárnyra kapók

Az európai piacon a drágulás éllovasának Magyarország számított 14 százalékos lakásár-növekedésével. Hazánkban egy használt lakás átlagára 2015 harmadik negyedévében 16,3 millió forint volt a legdrágábbnak számító Budapesten, míg a legolcsóbb Észak-Magyarországon az átlagár 5,8 millió forinton alakult. Az FHB index adatai szerint a fővárosban 2015 első három negyedévében az átlagos 261 538 forintot kellett fizetni egy otthon négyzetméteréért, míg Észak-Magyarországon 96 721 forintot kértek el az eladók.

Svédországban a lakásárak hazánkhoz hasonlóan mértékben növekedett, az árak emelkedésének még a 2014-es, egyébként sem kevés 9,6 százalékos szintet is sikerült felülmúlnia közel 2 százalékponttal. Jelenleg az árak több mint 64 százalékkal haladják meg a 2007 elejét jellemző árszintet. Növekedésük hátterében az alacsony kamatszint és a jelentős kínálati hiány áll, az építkezések óvatosabban követik a keresletet. Svédországban a 2016 első negyedévben átlagosan 2648 ezer koronáért (87,4 millió forintért) cseréltek gazdát az ingatlanok, Stockholm számított a legdrágábbnak 5424 ezer koronás (179 millió forintos) átlagárával, Göteborgban 4041 ezer korona (kb. 133 millió Ft), míg Malmöben 3381 ezer korona volt ekkor az átlagár.

Írországban véget ért a válság kirobbanása óta tartó lakásár-zuhanás, az árak emelkedésbe kezdtek 2013-tól. 2015-ben a drágulás ugyan némileg csökkent, de még így is megközelítette a 10 százalékot. Írországban, Dublin belvárosában az átlag kínálati árak 247 803 euró (kb. 74,3 millió Ft) körül alakultak 2015 harmadik negyedévében, de a legdrágábbnak számító déli részen elérte az 520 451 eurót. A fővároson kívül az országban jóval alacsonyabb összegeket kérnek a lakóingatlanokért. Eddig az áremelkedés motorjának Dublin számított, a drágulás mértékének csökkenése azonban a fővárost az ország többi részéhez képest jobban érintette. Míg 2014-ben még 21 százalékkal mentek fel az árak, addig a tavalyi évi növekedés már csak alig haladta meg a 10 százalékot. 2016 januárjában az emelkedés már csak 2,6 százalékos volt, az előző év azonos hónapjához képest. A korábbi jelentős áremelkedés kapcsán többekben felmerült, hogy a piacot a túlzott befektetői várakozások mozgatják, míg más vélemények szerint elsősorban a kínálathiány volt felelőssé tehető a jelenségért.