A lakástámogatási rendszer (lakásépítés áfájának csökkentése, az új lakások vásárlására kapható kedvezmény és a kamattámogatott hitelek) hozzájárulhatnak a lakásépítések növekedéséhez.

Ez rá is fér a piacra, amely mélypontról indul, és vannak a rendszernek kockázatai is, például fokozhatja az egyenlőtlenségeket az országon belül.

A január elején életbe lépett új lakástámogatási rendszer célja egyfelől, hogy ösztönözze a gyerekvállalást és a lakásépítéseket. A lakásprogramnak emellett van egy másik indoka is, mégpedig az, hogy a lakásépítések várható felfutásával igyekszik a kormány pótolni azt a kiesést, amely az uniós pénzek idei hiányából adódhat. Az elmúlt időszakban ugyanis a részben uniós pénzekből finanszírozott beruházások (út-, vasút- és közműfejlesztések) húzták az építőipart, de idén erre visszafogottabban lehet számítani.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint fontos leszögezni, hogy rendkívül alacsony bázisról indul a lakáspiac. Bár a 2015-ös egész éves hivatalos statisztikára még várni kell, a háromnegyed éves adatok alapján kevés - összesen 8616 darab - új lakás épült az országban. Még jobban látszik a kedvezőtlen helyzet a részletes idősoros statisztikákból. Ha a 2001 és 2014 közötti időszakot nézzük összességében, akkor évente átlagosan 34 ezer lakás épült. Ez alapján pedig nem is lenne probléma az ágazattal, mert évente körülbelül 40 ezer új lakásra van szükség a lakáspiac megfelelő ütemű cseréjéhez, ezen keresztül az egészségesnek tekintett lakáspiachoz.

Ha azonban évenként nézzük a statisztikát, akkor világosan látszik a kétezres évek kétharmadát jellemző lakáspiaci boom, és az azt követő drasztikus visszaesés - mondta Németh Dávid. 2001 és 2005 között évente 48-59 ezer lakás épült évente, átlagosan pedig évente 53 ezer új lakással nőtt a piac. 2006 és 2008 között lényegében stagnálás volt, de ezekben az években is 44 ezer felett volt az épített lakások száma. Ezt követően került meredek lejtőre a piac: 2009 és 2014 közötti időszakban évente átlagosan mindössze 14 ezer lakás épült. A mélypont 2013-ban volt, amikor alig több mint 7 ezer lakás készült el.

Németh Dávid szerint a lakástámogatások biztosan élénkülést hoznak, de komolyabb, az egész országot érintő boommal egyelőre nem lehet számolni, mivel a lakáspiaci lépések tovább mélyíthetik a különböző országrészek közötti gazdasági szakadékot. A kedvezőbb helyzetben lévő térségek, Budapest mellett az erős iparral, gazdasággal rendelkező városok. Így például Győrben, Kecskeméten, lehet látványos a fejlődés, míg a jelentős munkanélküliséggel küzdő, észak-magyarországi és kelet-magyarországi régiókban nem várható számottevő növekedés. Utóbbi régiókban azért vannak kivételek: Nyíregyházán és Debrecenben ugyanis fejlődéssel lehet számolni a lakáspiacon.

A szakember szerint azokban a városokban, ahol élénkülő újlakás-piac, ott sem lesz hirtelen felfutás, mert sok fejlesztés a nulláról indul, és el kell készíteni kivitelezési terveket, meg kell teremteni a kapacitásokat. Ennélfogva az új lakások leghamarabb 2017-ben és 2018-ban jelenhetnek meg nagyobb számban a piacon. A szakember utalt arra is, hogy a demográfiai korfa középtávon nem kedvez az ingatlanpiacnak, ami azt jelenti, hogy egyelőre kevés fiatal lesz, akik jövőben vásárlóként léphetnek fel a lakáspiacon.