Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Sanghajban a Budapest Airport és a Ningbo International Airport & Logistics Development Company.

A Ningbo International Airport egy jelentős cargo fejlesztési potenciállal rendelkező repülőtér, amely Kína legfejlettebb gazdasági térségében, Sanghajtól mindössze 200 km-re fekszik. Az együttműködéstől elsősorban a cargo-kapcsolatok fellendülését remélik a felek.

A Budapest Airport és a Ningbo International Airport képviselői már 2014-ben felvették a közvetlen kapcsolatot, és most megállapodás formájában is keretet szabtak az egyre szorosabbá váló együttműködésüknek - ami egyébként összhangban van a magyar diplomácia keleti nyitás politikájával. Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes 2015. júniusában Ningboban megbeszélést folytatott Zhejiang tartomány kormányzó-helyettesével és Ningbo város polgármesterével. A találkozó során Szabó László üdvözölte a Budapest-Ningbo légi- és cargo járat elindításának lehetőségét. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a közvetlen légi járat és cargo kapcsolat létrehozása nagymértékben hozzájárulhat a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok további erősödéséhez. A kínai Ningbo Airport vezetői korábban Budapesten tájékozódtak a kelet-közép európai térség fejlesztési kilátásairól, a közvetlen cargo-járatok elindításának lehetőségéről. Most ezt a párbeszédet sikerült magasabb szintre emelni a stratégiai együttműködési megállapodás aláírásával, amelyen megjelent Pintér Olivér Pál, Magyarország sanghaji helyettes főkonzulja, illetve kínai részről Wang Renzhou, Ningbo város polgármester-helyettese. A dokumentumot a Budapest Airport részéről René Droese, cargo- és ingatlangazdálkodási igazgató és Kossuth József senior cargo menedzser, míg kínai részről Zheng Zhiyin, a Ningbo International Airport and Logistics Development Company igazgatója írta alá.

A Ningbo International Airport a Jangce folyó torkolatának térségében az egyik leggyorsabban fejlődő légikikötő, amely 2014-ben 6,36 millió utast és mintegy 113 000 tonna légi árut kezelt. A repülőtér 3,2 kilométeres futópályája valamennyi nagy kapacitású cargo-gép fogadására alkalmas. A térség gazdasági jelentőségét növeli, hogy a repülőtér mellett nagy forgalmú tengeri kikötővel is rendelkezik. A repülőtér tervei szerint 5 éven belül, 2020-ban már 12 millió utast és 500.000 tonna árut kezel majd; a legjelentősebb fejlődés a cargo területen várható.

"Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítok a most aláírt stratégiai együttműködési megállapodásnak, hiszen mind a Budapest Airport, mind a Ningbo Airport abban érdekelt, hogy rövidesen közvetlen cargo-járat közlekedjen Kína és Magyarország között." - jelentette ki René Droese, a Budapest Airport cargo- és ingatlangazdálkodási igazgatója a megállapodás aláírásakor. Hozzátette: "A mostani megállapodás azonban szélesebb körű együttműködést irányoz elő, hiszen a két repülőtér szakemberei közvetlen információcseréről, know-how átadásról is döntöttek. Budapest ideális kelet-európai logisztikai- elosztó bázis lehet a kínai exportőrök számára, hiszen a repülőterünk 1000 kilométeres vonzáskörzetében nem kevesebb, mint 19 ország található."

A Budapest Airport küldöttsége egyébként a Sanghaj Expo-területén rendezett Air Cargo China Summit nevű nemzetközi konferencián vesz részt, amelyen a világ vezető légi szállítmányozási szakemberei találkoznak. A budapesti repülőtéren az idei év októberéig, 2014-hez viszonyítva az összesített cargo volumen 2%-os, a légi áru mennyiség pedig 7,6%-os növekedést ért el, amiből az utóbbi nemzetközi viszonylatban is szép eredmény. A kínai áruforgalom is dinamikusan fejlődik, ebben kulcsszerepet játszik az Air China színeiben újraindított pekingi járat, amely heti négy alkalommal repül a magyar és a kínai főváros között, és az utasszállító repülőgép rakterében alkalmanként 10-12 tonnányi teheráru szállítására képes (ún. belly cargo). Figyelemre méltó, hogy a magyar exportőrök szinte a teljes szállítási kapacitást lekötötték, így elsősorban elektronikai és gyógyszeripari termékeket szállítanak Kínába, mintegy negyedével többet, mint a Magyarországra irányuló kínai behozatal.