Az elemzés szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb pillére a hitelezés, ám ezen a téren gyengén áll Magyarország.

A gyenge hitelkereslet és a beruházások lanyhulása miatt a következő 1-2 évben a GDP 2-2,5 százalékos növekedésére számít Németh Dávid vezető elemző, aki szerint a 2 százalék körüli németországi növekedést tekintetbe véve "gyakorlatilag nincs felzárkózás" - ismertette az MTI-nek kedden megküldött közleményében legfrissebb prognózisát a K&H Bank. A felzárkózáshoz tempós növekedésre lenne szükség - tette hozzá az elemző.

Az elemzés szerint a gazdasági növekedés egyik legfontosabb pillére a hitelezés, ám ezen a téren gyengén áll Magyarország. A bankok ugyan hiteleznének, és bár a válság előttinél valamivel szigorúbb a feltételekkel, az elmúlt pár évben látottaknál azonban mégis lazábbak a kondíciók. A magyar hitelkamat-felárak például, régiós szinten is alacsonynak mondhatóak - jegyezte meg Németh Dávid.

A kamatpálya azonban egyrészt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jövőbeni kamatemeléseitől és az Európai Központi Bank lépéseitől is függ. A K&H arra számít, hogy a forint - ha nem lesz komolyabb nemzetközi sokk - lassan, de erősödni fog. Rövid távon 310-317 forint közötti euró árfolyammal lehet számolni a bank szerint, míg jövőre ez a sáv egy kicsit lejjebb csúszhat, a jelenlegi kilátások alapján 305-310 forint közötti szintre. Németh Dávid véleménye szerint a forint erősödést a külföldi befektetők állampapír-eladásai gátolták, mert ez forinteladásokhoz vezetett.

A beruházások terén is visszaesés várható jövőre az uniós források csökkenése miatt, azt követően azonban javul majd a helyzet. A prognózis felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós forrásokra 2020-ig számíthat Magyarország, azt követően nem támaszkodhat rájuk, ezért addigra meg kell teremteni a hosszú távú fejlődés alapjait.

A szakértő szerint a következő években a fogyasztás lehet a gazdaság motorja, jelenleg azonban a fejlettségi szintjéhez képest Magyarország kevesebbet fogyaszt.
Kiemelte, hogy az üzemanyag árának drasztikus csökkenése miatt esett az infláció, de a maginfláció és a ritkán változó árú termékeket nézve deflációtól nem kell tartani, sőt, 2-3 százalékos inflációval lehet számolni a következő években. A Magyar Nemzeti Bank leghamarabb a jövő év harmadik vagy negyedik negyedévében emeli az alapkamatot - áll a közleményben.