Az új munkatársakat felvenni kívánó cégek számára sokszor komoly kihívást jelent a jelöltek elvárásainak való megfelelés.

A legutóbbi Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés megállapításai arról tanúskodnak, hogy legutóbbi pályázatuk során a munkavállalók kevesebb, mint fele volt elégedett a bánásmóddal, amiben részesült.

A jelöltként átélt legutóbbi élményeikről beszámoló magyar válaszadók mindössze 37 százaléka volt elégedett a pályázati folyamattal. Az elégedettség legmagasabb szintjét Oroszországban (60 százalék) valamint Lengyelországban és az Egyesült Királyságban (56-56 százalék) mérték.

"A jelöltek általában az álláspályázat és a felvételi folyamat során szerzik első benyomásaikat a vállalatról, ami lehetőséget kínál a munkaadók számára, hogy bemutassák, hogyan működnek és miként bánnak alkalmazottaikkal" - kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. Ügyvezető igazgatója.
"Érthető, hogy a jelöltek magas elvárásokkal érkeznek, amelyek a legtehetségesebb munkatársak kiválasztásának folyamata során néha nem kapnak kellő figyelmet."
A legtöbbször említett problémák közé tartozik a pályázatok és interjúk eredményével kapcsolatos tájékoztatás hiánya, valamint a munkaköri leírásokra, követelményekre vonatkozó homályos, nem egyértelmű információk az álláshirdetésekben.

A felmérés mintegy 230.000 dolgozó válaszait gyűjtötte össze az amerikai kontinens, Európa és a csendes-óceáni térség 31 országából.
Magyarországon a válaszadók több mint háromnegyede (81 százalék) pályázott meg valamilyen állást az elmúlt egy évben.

Arra a kérdésre, hogy milyen hosszú várakozási időt tart elfogadhatónak a pályázata státuszáról szóló első értesítésig, a megkérdezettek majdnem fele (46 százalék) a két héten belüli értesítést jelölte meg, míg nagyjából ugyanannyi válaszadó számára (40 százalék) három-öt munkanap az elfogadható.

A felmérés emellett kitért arra is, hogyan értékelik a dolgozók a toborzási folyamat egy másik fontos elemét - ez az új belépők szervezetbe történő integrációja, beilleszkedésük segítése, az ún. "onboarding".

Az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) válaszadóinak mindössze 48 százaléka számolt be arról, hogy jelenlegi munkahelyén tervezett onboarding folyamattal találkozott - a rangsor élén itt Oroszország végzett 75 százalékkal, míg a lista másik végén Franciaország áll 34 százalékkal. Magyarországon a válaszadók fele (51 százalék) találkozott ezzel a folyamattal munkahelyén.

"Az onboarding fontos szerepet játszik abban, hogy az új munkatársak megkapják a munkahelyi sikerekhez szükséges eszközöket és támogatást, a teljesítménnyel és viselkedéssel kapcsolatos elvárásokat is beleértve" - tette hozzá Jónás Anikó.
"Nem szabad elfelejteni, hogy a legkeresettebb új munkatársak maguk is kihasználhatják ezt a kezdeti időszakot arra, hogy eldöntsék, vajon jó karrierdöntést hoztak-e."
Az új belépőket arról is megkérdezték, hogyan látják munkahelyüket az ott töltött első 90 nap után.

Az új belépők többsége általában pozitív benyomásokat szerzett új munkaadójáról.
Az első 90 nap elteltével a magyar válaszadók 33 százaléka "határozottan" pozitívan értékelte új munkahelyét, 41 százalékuk "többé-kevésbé" pozitív véleményt fogalmazott meg, és csak 26 százalékuk adott negatív értékelést.