Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének makrogazdasági összefoglalója, előrejelzései 2015-re.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője:

Az idén várható 3 százalék feletti növekedés után jövőre 2,2 százalék körüli GDP-bővülés várható. Az euró jegyzése a jövő év első felében 310-320 forint körül lehet, a második félévben pedig 300 forint felé közelíthet. Az alacsony 1-2 százalékos infláció miatt maradhat a laza monetáris politika, a jelenlegi alacsony kamatszint leghamarabb a jövő év végén változhat. Az iparban, az építőiparban, a beruházásoknál az idei növekedés után visszafogottabb lehet a tempó 2015-ben, a kiskereskedelem azonban továbbra is stabil növekedést mutathat.

GDP-prognózis 2014-re: 3,3 százalék
GDP-prognózis 2015-re: 2,2 százalék

GDP

A magyar gazdaság az idén egyértelműen elhagyta a recesszióközeli zónát. Az év első felében gyorsuló növekedést ért el, a másodikban azonban lassult a tempó. Az első negyedévben 3,7, a másodikban 3,9, majd a harmadikban 3,2 százalékos volt a növekedés üteme.

A lassulás elsősorban azzal magyarázható, hogy a legfőbb ágazatokban, az építőiparban, feldolgozóiparban lassult a növekedés, valamint a beruházások nagyon alacsony bázisról való növekedése is visszafogottabbá vált. A harmadik negyedéves lassulásban fontos szerepe volt az Aud-gyár leállásának, ugyanakkor a mezőgazdaság kiugróan szerepelt. A negyedik negyedéves adatra még várni kell, feltehetően ebben az időszakban tovább lassult a növekedés. Összességében 2-2,5 százalékos bővülés várható, és így éves szinten valamivel 3 százalék feletti lehet a GDP-növekedés. A jövő év számos bizonytalanságot tartogat, egyfelől a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyengélkedése korlátokat szab a növekedésnek, további kockázatot jelent a december közepén kirobbant orosz válság esetleges eszkalálódása. Ugyanakkor a belső fogyasztás növekedés javíthatja a gazdaság élénkülését. A bizonytalan tényezők miatt nehéz pontos prognózist adni 2015-re, de a jelenlegi kilátások szerint 2,2 százalék körüli növekedéssel lehet számolni, az ide 3,3 százalék után.

FORINT

Változatos éve volt a forintnak. Az év elején néhány napig még 300 alatti euróárfolyamokra is volt példa, később azonban e szint felett stabilizálódott az árfolyam lényegében a 305-315 forintos sávban mozgott, a december elején kirobbant orosz válság eredményeként a 315 forint körüli szinteken megfordult az árfolyam.

Az orosz rubel drasztikus gyengülése negatívan hatott a forint és a zloty árfolyamára, ennek eredményeként 315 forint fölé került az euró. Aggasztóbb volt a forint dollárral szembeni gyengülése, az amerikai deviza jegyzése ugyanis az orosz válság miatt 255 forintra nőtt, amire több mint tíz éve nem volt példa. A december végi jelentősnek mondható forintgyengülésben szerepet játszott az is, hogy Magyarország a bóvli befektetési kategóriában van, ezért sérülékenyebb a magyar deviza a régiós társaihoz képest. Egyelőre nem látni, hogy az orosz válság, és az feltörekvő piacokon kialakult eladási hullám mennyire lesz tartós, egy-egy bejelentés könnyen eltolhatja az árfolyamokat, annál is inkább, mert az év végi piaci környezetben eleve a szokásosnál alacsonyabb a forgalom, így könnyebb megmozgatni az árfolyamokat.

Az orosz válság miatti bizonytalanság következtében egyelőre korai pontosabb előrejelzést adni a forintárfolyamra. A K&H várakozásai szerint a jövő év első felében 310-320 közötti árfolyamra van kilátás, az év vége felé pedig 305-310 forint környékén lehet a kurzus. Ugyanakkor az árfolyamprognózist felülírhatja a nemzetközi környezet változása. Pozitív hatást gyakorolhat a forint árfolyamára, ha a nemzetközi hitelminősítők a jövő év végén felminősítik Magyarországot.

INFLÁCIÓ, KAMAT

Az infláció rendhagyóan alakult 2014-ben, elsősorban az egyszeri (rezsicsökkentés) és bázishatások következtében lényegében nem volt infláció Magyarországon, sőt, szeptemberben, októberben és novemberben rendre negatív inflációt mért a KSH. Ez elsősorban az üzemanyagárak jelentős csökkenésének volt köszönhető, de a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek ára is csökkent.

Az őszi negatív infláció értékek miatt elképzelhető, hogy az éves átlagos infláció 2014-ben mínusz 0,2 százalékos lehet, jövőre pedig várhatóan az 1 százalékos szint alatt marad, a, jövő év decemberében pedig - 2014 decemberéhez képest - 2,5 százalékos lehet a pénzromlás üteme. A jelenlegi kilátások alapján lefelé mutató kockázatok láthatóak, ilyen például az olaj- és energiaárak csökkenése, valamint az alacsony nemzetközi inflációs környezet.

A nagyon alacsony infláció miatt a magyar jegybank kényelmes helyzetben van: tartósan laza monetáris politikát alkalmazhat, azaz az alapkamat a mostani 2,1 százalékos alacsony szinten maradhat. Többek között az orosz válság, valamint a jövő évi bizonytalanságok miatt egyelőre a kamat alakulása kérdéses. Az alapszcenárió szerint a jövő év derekán az amerikai Fed megemelheti a kamatszintet, ennek hatására pedig elképzelhető, hogy a magyar jegybankárok a jövő év végén emelik a kamatot. Ugyanakkor, ha az inflációs környezet tartósan enyhe marad, és a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor még kamatcsökkentés is elképzelhető 2015-ben.

IPAR, ÉPÍTŐIPAR, KISKERESKEDELEM, BERUHÁZÁSOK

2014-ben a járműgyártás határozta meg az ipar teljesítményét. Az év első felében látványos növekedést produkált a szektor, majd augusztusban megtört a lendület, ami elsősorban az Audi-gyár nyári leállásával, valamint a Suzuki-gyár modellváltásával magyarázható. Augusztus után sem talált magára a magyar ipar, októberben ráadásul éves szinten visszaesést könyvelhetett el. Az ipari lassuló növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyengélkedik. A következő évben 5 százalék körüli növekedés várható az iparban, az idei 7,5 százalék körüli bővülés után.

Az iparhoz hasonlóan szerepelt az építőipar is, amely fokozatosan lassuló növekedést produkált az idén. Ráadásul az építőipar felemásan teljesített, mivel a bővülést a közműfejlesztések, út- és vasútépítések húzták; az épületek, ezen belül is a lakások építése nem járult hozzá a szektor bővüléséhez. Az is látszik az őszi adatokból, hogy az említett út- és vasútépítések volumene visszafogottabb a korábbinál, így jövőre az idén várható 16 százalék körüli bővülés után 5-10 százalék közötti fejlődésre lehet számítani. A lakásépítések területén lehet némi élénkülés, de majd csak a devizahitelek forintosítása után lehet majd tisztán látni ezen téren.

A beruházások alakulásán is látszik a gazdasági lassulás: az első negyedévben 22,6, a másodikban 21,2, a harmadikban 16,3 százalékos volt a növekedés. Az egyre csökkenő beruházási kedv a versenyszféra aktivitásának lanyhulásával magyarázható. Az idén éves átlagban 15-20 százalékkal emelkedhet a beruházások volumene, 2015-ben pedig inkább egyszámjegyű növekedésre van kilátás a jelenlegi gazdasági fundamentumok alapján.

A kiskereskedelmi szektor annyiban kivétel a többi ágazathoz képest, hogy stabil növekedést produkált hónapról hónapra. Ez részben annak köszönhető, hogy a lakosság pénzügyi mozgástere nőtt az idén. Ezt jelzi, hogy a nem élelmiszerek körében beindultak a korábban elhalasztott lakossági vásárlások. A kiskereskedelmi forgalom növekedésében, főleg a második félévben fontos szerepe volt annak, hogy az üzemanyagok ára jelentősen mérséklődött. A szektor forgalma ebben az évben 5, jövőre pedig hasonló szintű lehet a növekedés.