Ma délig 12 óráig adhatják be ajánlatukat a pályázók a Magyar fejlesztési Bank és a Magyar Posta TakarékBankban birtokolt, együttesen 54 százalékos részvénycsomagjára.

A pakettet a legmagasabb vételárat kínáló befektetőnek értékesítik.

A Magyar Közlöny december 17-i számában jelent meg a kormány határozata arról, hogy a TakarékBankban meglévő többségi állami részesedést nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik a legmagasabb vételárat ajánló befektető részére. Csak a törzsrészvényeket értékesítik, a "B" típusú elsőbbségi részvényeket később be fogják vonni.

A TakarékBank 2013. augusztus 27-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését, amelynek révén a magyar állam az MFB-n és az MP-n keresztül többségi tulajdont szerzett a bankban. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54, a Magyar Postáé 19,31 százalék.

Az Országgyűlés által 2013. június 27-én elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény szerint az állam tulajdonosi pozícióját a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja fel, s részesedését értékesíteni fogja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. Ennek megfelelően az 54 százalékos állami részesedést 2014. január 3-án nyilvános nemzetközi pályázaton meghirdették.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagszervezetei érvénytelennek tekintik a TakarékBankban lévő állami részesedések értékesítésére kiírt pályázatot, és ha a kiírók nem minősítik azt érvénytelennek, magyar és akár európai uniós fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért. A szövetség közgyűlésének álláspontja szerint a kiírás nem felel meg a kormány határozatának, amely megfogalmazta a takarékszövetkezeti szektor előnyben részesítését a pályázaton, sőt arra enged következtetni, mintha az egyébként nyilvános pályázatot kizárólag egy ajánlattevőre írták volna ki.

Az integrációs törvényben megfogalmazott tőkekövetelmények kizárják a szövetkezeti hitelintézetek önálló vagy együttes részvételét a pályázaton. A takarékszövetkezeti szektor OTSZ-en keresztüli közvetett ajánlattételét pedig teljesen ellehetetleníti a TakarékBank alapszabálya szerinti kisebbségi részvényesi jogok értelmezhetetlen kiterjesztése, miszerint az OTSZ harmadik személynek minősül - közölte a szervezet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint ugyanakkor kifejezetten a kisebbségi tulajdonos takarékszövetkezetek érdekeit védi, és közvetlen tulajdonszerzését részesíti előnyben a TakarékBank még tavaly augusztusban elfogadott alapszabálya, amely a részvényesi körön kívül álló befektetők számára lényegesen szigorúbb tulajdonszerzési feltételeket ír elő. Már hónapokkal a TakarékBank értékesítésére kiírt pályázat január 3-i megjelenése előtt nyilvánosak voltak a bank részvényeinek megvásárlására vonatkozó fő szabályok, minthogy azokat a bank 2013. augusztus 27-én elfogadott alapszabályában rögzítették. A bank augusztusi alapszabálya egyrészt deklarálta a takarékszövetkezetek elővásárlási jogát, másrészt lehetővé tette számukra, hogy lényegesen (ötvenszer) kedvezőbb áron jussanak hozzá a bank részvényeihez, mint bármely más, nem részvényes harmadik személy - közölte az NFM.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a TakarékBank alapszabályát a részvényesek, többek közt a szövetkezeti hitelintézetek is megszavazták, ezért az OTSZ-nek is tudnia kellett volna: amennyiben saját jogon kíván indulni a pályázaton, rá is a harmadik személyre vonatkozó ajánlati feltételek érvényesek. Hozzáteszik, hogy a részvények megvásárlására vonatkozó alapszabályi kitételek harmadik személy esetén ugyanakkor minden nem részvényes ajánlattevőre egyformán és kivétel nélkül vonatkoznak, ezért értelmezhetetlen és a pályázat tudatos befolyásolására, lejáratására alkalmas az OTSZ vezetésének azon feltételezése, miszerint a pályázat "kizárólag egy ajánlattevőre került volna kiírásra".

Az NFM szerint a jogszabályok hanyag ismeretén és teljes félreértésén alapszik az OTSZ vezetésének azon állítása, hogy a takarékszövetkezetek pályázati részvételét az integrációs törvényben meghatározott tőkekövetelmények gátolják. A szövetkezeti hitelintézetekre ugyanis pontosan ugyanazok a tőketartási követelmények vonatkoznak, mint amelyeket a hatályos európai és magyar jogszabályok - és a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti szerv előírásai - az összes többi magyarországi hitelintézet számára is előírnak. A kormányhatározat valóban kimondja, hogy a TakarékBank állami tulajdonban lévő részvénycsomagjának értékesítésére kiírt pályázat során előnyben kell részesíteni a szövetkezeti hitelintézeteket, de a határozat szerint ez csak a "hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között" lehet - közölte a tárca.