Nem az intézményrendszer összetételén kell változtatni, hanem a vidéki főiskolák helyzetére kell átfogó megoldást találni.

Egyebek mellett ezt tartalmazza a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatási Központjának stratégiai helyzetértékelése, amely kitér arra is, hogy tudatos stratégiával lényegesen növelni lehetne a nálunk tanuló ázsiai és afrikai diákok számát is.

Az elemzés szerint kitörési lehetőségként érdemes számításba venni a profilváltást, a felnőttoktatást, a rövidebb idejű képzések erősítését, amihez különböző típusú finanszírozásra volna szükség. A dokumentum kitér arra, hogy a hallgatói létszámokban 2005-ig tartó növekedés után jelentős, összesen mintegy 25 százalékos csökkenés következett be. A nem nappali képzésekben részvevők száma 192 ezerről 92 ezerre esett vissza.

A csökkenő létszámmal együtt jár az oktatói létszám hasonló arányú csökkenése és az intézményrendszer kisebb egységeinek nehezülő helyzete. A felsőoktatásban 2012-ben 66 felsőoktatási intézményben 338 ezren folytattak tanulmányokat, 5,9 százalékkal kevesebben mint az előző évben. A KSH gyorsjelentése alapján 2013-ban ez tendencia folytatódott, és már csak 320 ezren tanulnak.

A helyzetértékelés szerint a magyar felsőoktatás intézményrendszere kellően koncentrált, az intézményi sokféleség, az egyediségre törekvés, az intézményi missziók bővítése fontos értékként kezelendő. A 2011-es adatok alapján 13 intézményben tanultak 10 ezernél többen, ezek mind állami intézmények. E 13 intézményben tanult a hallgatók 70 százaléka, és ott dolgozott az oktatók 66 százaléka. Kilenc olyan állami intézmény volt, amelyben a hallgatók létszáma nem érte el a 10 ezret.

A felvételi létszám változásai azt mutatják, hogy alapvetően a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák vannak veszélyben. 2008 óta ezekben csökkent a legnagyobb arányban a felvett hallgatók aránya, míg a fővárosi intézményekben nőttek, a vidéki tudományegyetemeken pedig enyhén estek a létszámok. A dokumentum szerint a magyar felsőoktatás képzési szerkezete a hasonló fejlettségű országokéval rokon képet mutat, és a természettudományokban erősítésre szorul.

A felsőfokú végzettségűek aránya a teljes 25 év feletti lakosság körében 2010-ben 20 százalék volt, ami meghaladta például az Ausztriára jellemző 19 százalékot, de az EU 24 százalékos átlagértékétől még elmarad. A képzési területek egy részén - így a közigazgatási, rendészeti, katonai, agrártudományi, művészeti, művészetközvetítési és sporttudományi területen - nőtt a felvett hallgatók száma, és ezzel a súlyuk is. Igazi vesztesként említi az elemzés a társadalom- és bölcsészettudományokat, a jogi képzési területet és a természettudományokat is.

A dokumentum kitér arra is, hogy bár több a külföldi hallgató, ez nem tudja helyettesíteni a csökkenő belföldi hallgatói létszámot. A külföldi hallgatók regionális megoszlása sok tartalékot rejt magában, tudatos stratégiával lényegesen növelni lehetne az ázsiai és afrikai diákok számát - írták. A 2011/12-es tanévben számuk 20 176 volt. A keleti nyitás politikája jó hátteret jelent, a latin-amerikai terjeszkedésnek pedig lendületet adhat a brazil kormány ösztöndíjprogramja. Az anyag megemlíti azt is, hogy a felsőoktatásban a kutatás-fejlesztési ráfordításoknak alig tíz százaléka érkezik vállalati forrásból, a nem költségvetési források aránya 25,5 százalék.