A K&H Bank 970 hitelszerződést kötött a jegybank növekedési hitelprogramja keretében és csaknem 95 milliárd forint értékű hitelt nyújtott ügyfeleinek.

Huszár Róbert, a bank vállalati szolgáltatások üzletágának vezetője sajtótájékoztatón elmondta: 59 milliárd forintot tettek ki a beruházási és forgóeszközhitelek, valamint a korábbi forinthitelek kiváltása, közel 36 milliárd forintot pedig devizahitelek kiváltására kaptak az ügyfelek.

A K&H a piaci igényeknek megfelelően augusztus elején mintegy 18 milliárd forintot csoportosított át a jegybanki hitelprogram második pilléréből az elsőbe, azaz a devizahitel kiváltására igényelhető keretből a beruházási hitelkeretbe. Az első pillérre leszerződött 59 milliárd forintból 18,5 milliárd forint volt a beruházási célú hitel, amelyet főleg gépvásárlásra igényeltek a vállalkozások, a forgóeszközhitelek pedig 14,6 milliárd forintot tettek ki. A többi az ezekre a célokra korábban folyósított forinthitelek kiváltását célozta.

A program második pilléréből devizahitelek forintra váltására lehetett hitelt igényelni. Ezzel kapcsolatban Huszár Róbert elmondta, hogy a vállalkozások 99 százalékban euróhiteleket váltottak forintra, ami azt mutatja, hogy a cégek svájci frankban sokkal kevésbe adósodtak el korábban.

A Magyar Nemzeti Bank június elején indult növekedési hitelprogramja keretében a K&H kapta a legnagyobb összeget, összesen 95,5 milliárd forintot, amelyet több mint 99 százalékban kihasznált a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőig, augusztus végéig - ismertette Huszár Róbert.

A K&H Banknál a szerződött összegből 30 százalékban részesedtek a mezőgazdasági vállalkozások, 25 százalékban feldolgozó- és élelmiszeripari cégek, 20 százalékban kereskedelmi vállalkozások, 15 százalékban az ipar (főleg a gépgyártás), 10 százalékban pedig egyéb területen működő cégek.

A maximális 3 milliárd forintos hitelt egy ügyfelének folyósította a bank, 2 milliárd forint feletti összeget további öt ügyfélcsoport kapott, a legkisebb szerződéses összeg pedig 778 ezer forint volt.

Huszár Róbert kritikaként fogalmazta meg a programmal kapcsolatban, hogy a három hónapnyi időkeret túl rövid volt, ennyi idő a cégek számára kevés egy új beruházás kidolgozásához. Véleménye szerint, amennyiben a jegybank folytatná a programot, úgy legalább hat hónapos vagy ennél hosszabb futamidejű programra lenne szükség.