Az Európai Bizottság és az atomerőművek üzemeltetői hagyományosan rossz átláthatósággal működnek

Emiatt a Greenpeace továbbra is szkeptikus marad az európai atomerőművek tervezett stressztesztjével kapcsolatban. A valódi teszteknek kötelezőeknek, átláthatóaknak, függetleneknek kellene lenniük, és a jelenlegi biztonsági tesztek szintjén túl kellene mutatniuk, mert jelenlegi szintet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a legkisebb közös többszörös elve alapján határozta meg. Az új tesztek folyományaként az azon megbukó erőműveket mihamarabb be kellene zárni.

Európa legaggasztóbb atomerőművei
A veszélyes hulladékok és az atomfegyverek elterjedésének problémakörein túl, minden atomerőmű biztonsági kockázatokat hordoz. A földrengések, beleértve a kisebbeket is, csak egyike a lehetséges fenyegetéseknek: a viharok és a technikai problémák is veszélyhelyzeteket teremtettek svéd (Forsmark) és francia (Blayais) atomerőművekben. A Greenpeace úgy véli, lehetetlen minden ilyen fenyegetést kizárni, és hogy az atomenergiát minél hamarabb ki kell vezetni a megújuló energiák javára.

Az atomerőműveik tervezett élettartamukon túli működtetését tervezi többek között Magyarország, Csehország, Németország (egyre kevésbé), Franciaország és Bulgária.

Ki tudja-e gyorsan vezetni Európa az atomenergiát?
A Greenpeace és a Német Űrkutatási Központ Energiaforradalom című közös tanulmánya bemutatja, hogy Európa képes 97%-ban átállni a megújuló energiaforrásokra 2050-re. A tanulmányból az is kiderül, hogy kevesebb, mint felére csökkenthetjük az atomenergia mennyiségét 2020-ra. Ez 73 GW-tal kevesebb atomenergiát jelent, másképpen körülbelül 75 reaktor leállítását, amelyek helyét főleg a szélenergia, a biogáz és a napenergia venné át.
A német megújulóenergia-ipari csoport, a BEE 2011 március 16-án azt nyilatkozta, hogy a megújulók a nemrégiben felfüggesztett hét német atomerőmű kivezetésével keletkezett energiahiány pótlásán túlmenően is képesek lennének biztosítani az energiaellátást.

A Greenpeace EU-s atompolitikai tanácsadója, Jan Haverkamp azt mondta: "Továbbra is együtt érzünk azokkal, akik kénytelenek átélni a Japánban történt katasztrófákat. Európának fel kell ismernie, hogy nem kell egy nagy földrengés ahhoz, hogy egy hűtési problémából eredő atomkatasztrófa történjen. Európa reaktorainak körülbelül a fele különös figyelmet igényel. Csak a jövőben fog kiderülni, hogy az atomerőművek tervezett stressztesztje több lesz-e, mint egy fügefalevél a szokásos üzleti tevékenységen. Emiatt az európai kormányoknak először a nukleáris biztonsági szabályzások újjáalakításához kellene ragaszkodniuk, ezután pedig egy atommentes jövő felé kellene irányítaniuk minket."

A Greenpeace Magyarország kampányfelelőse, Rohonyi Péter elmondta: "Egyrészt az atomenergiára vonatkozó új időszámítás 2011 március 11-étől itthon is érvényes, senki nem bújhat ki többé a felelősség alól. Másrészt nézzünk körül: az atomenergia egyre kisebb szerepet kapott már Fukusima előtt is a világ energiamixében, míg a megújulós szektor három évente megduplázódik. Egyelőre úgy tűnik, a múltból itt maradt lobbiérdekek hatására Magyarország még mindig csak a rossz lóra tesz azzal, hogy a nukleáris energia szerepét akarja növelni, és lemond a megújulók terjedésével járó zöld gazdasági fellendülésről. Nekünk még csak egy rendes hivatalos tervünk sincs, hogy mit csinálnánk atomenergia nélkül."