Magyarország munkavállalói készek rá, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek szakmai és magánéletük között - és munkahelyválasztásukban ma már jelentős súllyal esik latba, hogy a főnökük támogatja-e őket ebben.

Az emberi erőforrás-megoldások szakértőjének számító Kelly Services nemrégiben publikált KGWI felmérése szerint, a válaszadók mintegy 70 százaléka tekinti a munka és a magánélet egyensúlyát olyan vonzó munkáltatói vonásnak, amely alapján két felkínált állás közül választana. Ez számottevő növekedés 2012-höz képest, amikor még csak a megkérdezettek 31 százaléka gondolkodott így.

A felmérés egy globális tanulmány részeként, 4000 magyar munkavállaló részvételével készült.

Figyelemre méltó, hogy a magyar dolgozók 37 százaléka állítja, a rugalmasabb munkarend kedvéért hajlandó lenne lemondani a magasabb fizetésről, 33 százalékuk pedig csökkentené a munkával töltött idő mértékét.

"A dolgozók hozzáállása szempontjából drámai változásoknak lehetünk tanúi Magyarországon" - kommentálta az eredményeket Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

"Míg a tehetséges munkavállalókat valamikor kifejezetten a magasabb bér illetve a komolyabb feladat- és felelősségi kör motiválta, ma már fontosabb számukra az önmegvalósítás illetve a munka és a magánélet egyensúlya."

"Ez többé már nem egy extra lehetőség, hanem sokkal inkább egy alapvető norma, amely kulcsszerepet játszik az egyes szervezetek megítélésében."

A magyar dolgozók által elvárt modern munkahelyi beállítottság leírására alkotta meg a Kelly Services a "work-life design" fogalmát, ami a munka és a magánélet zökkenőmentes integrálását, a kettő közötti egyensúly kialakítását jelenti. A Kelly Services ez irányú kutatásának egyik meglepő megállapítása, hogy az emberek jóval több lehetőségre vágynak, mint a rugalmas munkaidő vagy az otthonról történő munkavégzés. Például:
41 százalékuk támogatja a kijelölt üzleti órákon kívül folytatott munkavégzést vagy e-mail hozzáférést tiltó, határozott szervezeti szabályzatokat, amelyek megakadályozzák, hogy a munka a magánéletre szánt időbe is "beszivárogjon".

43 százalékuk vallja, hogy a munkáltatói wellness programok, mint például a munkahelyi fitnesztermek valamint a stressz csökkentését célzó tevékenységek, mint a jóga és a meditáció pozitívan befolyásolják a munka és a magánélet egyensúlyát.
28 százalékuk értékeli a lehetőséget, hogy munkaidőben innovatív projektekkel foglalkozhat, amibe adott esetben beletartozhat az önkéntes vagy jótékony célú munkavégzés is.

32 százalékuk véleménye szerint a környezetbarát munkavégzési megoldások megkülönböztető elemként potenciálisan szerepet játszhatnak a munkahelyválasztásban.

A magyar munkavállalók különösen sokra tartják a szabadnapokat, a szabadságot. 27 százalékuk úgy véli, a munkáltatóknak kifejezetten ösztönözniük kellene dolgozóikat, hogy kivegyék a nekik járó szabadságot, 33 százalék pedig örülne, ha további szabadnapokat vásárolhatna (ez utóbbi adat a globális átlag háromszorosa).

A munka és a magánélet közötti egyensúly kialakítására irányuló gondolkodás mindkét nem képviselői között népszerűnek számít, különösen az ún. millenniumi generáció (az 1980-as években és azóta született dolgozók) körében. Emellett jelentős ilyen irányú nyomás tapasztalható a magasan képzett munkavállalók között is az olyan szakterületeken, mint például az informatika, a pénzügyi szolgáltatások és a műszaki/mérnöki terület.

A Kelly Services tanulmánya 5 módszert ajánl a magyar munkáltatóknak a jobb munkaerő-menedzsment érdekében: a rugalmas munkaidő általános érvényű bevezetése, tartalmas munka biztosítása; a munkavállalók segítése tudásuk és készségeik naprakészen tartásában; büszkeségre okot adó márka és vállalati kultúra létrehozása; valamint az egyéni életmódokat támogató lehetőségek - például kedvezményes gyermekfelügyeleti szolgáltatás - biztosítása.

"Napjainkban az emberek többet várnak el munkájuktól és a munkahelyi környezettől, mint valaha. A magasan képzett, tehetséges munkavállalók maguk választhatják meg, hol és hogyan akarnak dolgozni, és a magyar dolgozók 20 százaléka állítja, szorosabban kötődik személyes és szakmai kapcsolatainak hálózatához, mint jelenlegi munkaadójához", tette hozzá Jónás Anikó.

"Egy olyan korban, amikor a dolgozói lojalitást már nem vehetjük természetesnek, azok a szervezetek képesek magukhoz vonzani a legjobb munkavállalókat, akiknél az egészséges munkahelyi kultúra a márka szerves része."

"Többről van itt szó, mint gyermekgondozási támogatás, alkotói szabadság (sabbatical) vagy fizetett szabadság biztosítása. A valódi kiteljesedésre, önmegvalósításra vágyó munkavállalók ennél többet igényelnek: tanulási és személyes fejlődési lehetőségeket, wellness programokat, mentorálási és segítő kezdeményezéseket, valamint hogy olyan önkéntes munkát végezhessenek, amivel társadalmi-szociális hatást érhetnek el.

"Azok a munkáltatók, akik megértik ezt az igényt, és képesek a lehetőségek ilyen tárházát dolgozóiknak felkínálni, nagyobb valószínűséggel nyerik el azok lojalitását."