KUTATÁSOK | A németek is tartanak a munkahelyi digitalizációtól
A németek is tartanak a munkahelyi digitalizációtól
2017-02-23 14:37:00



Bevezető

Continental
Diákok és tapasztalt szakemberek körében végeztek reprezentatív kutatást munkavállalás és karrier témában Németországban.

A német diákok mindössze 2, az alkalmazottak 3 százaléka tart attól, hogy elveszíti a munkáját a digitalizáció miatt. Inkább érzik úgy, hogy a modern technológia segíthet az eddiginél jobb egyensúly megteremtésében a munka és a magánélet között.

Ugyanakkor a legnagyobb aggodalmuk az, hogy nagyobb stressznek lesznek kitéve a munkahelyen. A Continental reprezentatív "Karrier Felmérése" minden eddiginél ellentmondóbb képet fest a munka világának jövőjéről, ahogy azt a tizenharmadik, a "digitalizáció" témájában lefolytatott kutatás is jól szemlélteti.

A technikai hatás mellett a digitalizáció jelentős társadalmi dimenzióval is rendelkezik

"A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a németek tisztában vannak annak a változásnak az erejével, amelyet a digitalizáció hoz a munka világába. Ugyanakkor sokszor nem látják azt, hogy ennek a hatásai mikor és hogyan fognak jelentkezni. Egyenlőnek érzik a lehetőségek és a kockázatok mértékét" - mondta el Dr. Ariane Reinhart, a Continental Konszern HR területekért felelős igazgatótanácsának tagja, a tanulmány eredményeinek nyilvánosságra hozatala kapcsán. Úgy véli, hogy a cégeknek az alkalmazottaival együtt kötelessége foglalkozni a munka világának digitalizációjával.

"A cég nagyfokú felelősséggel tartozik aziránt, hogy iránymutatást adjon az embereknek, ugyanakkor bevonja őket a változás folyamatába, mint befolyással rendelkező tényezőt. A digitalizációnak nem csak a technikai oldala jelentős, hanem a társadalmi dimenziója is legalább ugyanolyan fontos."

A digitalizációt fontosnak tartják, de még nincs jelen mindenhol

A megkérdezett diákok 81 százaléka és az alkalmazottak 68 százaléka kiemelten fontosnak tartja a digitalizáció hatását a munka világában. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része nem igazán tudja megfogalmazni, hogy a digitalizáció mit is jelent pontosan számára a munka világában. Egyharmaduk még a kifejezést sem tudja hova tenni. Amíg a diákok a digitalizáció alatt a munka világában elsősorban az okostechnológiát és a kommunikációt értik, addig az alkalmazottak a papír nélküli irodákra való digitális átállásra asszociáltak, amely évtizedek óta jelen van.

A digitalizáció egyáltalán nem könnyíti meg a dolgokat

A megkérdezettek kevesebb, mint fele: a diákok 46 százaléka illetve az alkalmazottak 38 százaléka azt várja a digitalizációtól, hogy megkönnyítse az életét. A kutatás eredményei szerint a diákok 41 százaléka és az alkalmazottak 43 százaléka úgy látja, több lehetőség rejlik a digitális átállásban, mint kockázat. A kutatásban résztvevők kétharmada véli úgy, hogy többet kellene befektetni a digitális infrastruktúrák kialakításába.

A Continental a munkakörülményekre és a személyi felelősségre helyezi a hangsúlyt

"A digitális transzformáció dinamikus változása új lehetőségeket hoz el számunkra, új esélyeket kapunk a sikeres üzletmenetre. Olyan munkahelyet szeretnénk teremteni az alkalmazottainknak, ahol továbbra is sikeresen fejlődhetnek a digitalizáció kihívásaival szembenézve, teret adva a bennük rejlő teljes potenciálnak" - hangsúlyozza Ariane Reinhart. "Jelenleg is gőzerővel dolgozunk azon, hogy bevezethessük a rugalmas munkakörülmények globális szabályrendszerét. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az alkalmazottaink 90%-ka világszerte élhessen a mobil munkavégzés, rész- és rugalmas munkaidő és meghosszabbított szakmai szabadság lehetőségeivel" - mondta el a HR vezető.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet a munkavállalók személyes felelősségének érzékelésére. "A rugalmas munkaidő és munkahely csak akkor kivitelezhető, ha a munkavállaló hajlandó és képes önmagát menedzselni."

Aggodalom a túlterhelés és a stressz által okozott betegségek iránt

A megkérdezettek majdnem kétharmada tart attól, hogy a munka világába egyre jobban beférkőző digitalizáció által a stressz egyre nagyobb mértékben okoz majd megbetegedéseket. A kutatás emellett rávilágít arra az aggodalomra is, hogy nem lesznek képesek megbirkózni az új, rugalmas munkamodellekkel. A válaszadók egyben azt is feltételezik, hogy a munkaadók általában magasabb szintű rugalmasságot várnának el tőlük, mint amit ők maguk képesek és hajlandóak nyújtani. Például az alkalmazott személyek 43 százaléka azt állítja, hogy rugalmasan tudják kezelni a munka helyszínét. Ugyanakkor 60 százalékuk feltételezi azt, hogy a munkaadójuk el is várja tőlük ezt a fajta rugalmasságot. Ez a különbség a diákok körében is tapasztalható, 54 százalék a 68 százalékkal szemben.

A kutatás szerint a diákok kétharmada és az alkalmazottak 58 százaléka számára a magánélet és a munka egyensúlya a legfontosabb, megelőzve így a biztos munkahelyet és a jó fizetést. A résztvevő diákok több mint fele úgy véli, hogy a felhőben való dolgozás, a big data, a közösségi hálózatok és a kollaboráció bír kiemelt jelentőséggel. Az alkalmazott munkavállalók számára viszont az otthonról dolgozás a legfontosabb. A negatív hatásokat vizsgálva a diákok 39 százaléka és az alkalmazottak 44 százaléka gondolja azt, hogy a fokozódó digitalizáció hatásaként az alkalmazottak elméletben mindig elérhetővé válnak.

Ariane Reinhart nem lát ellentmondást ezen a területen. "Úgy látjuk, hogy a munka digitális világának további fejlődése lehetőséget ad arra, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a cég nagyobb szintű rugalmasság iránti szükségleteit az alkalmazottak igényével, miszerint kiegyensúlyozottabb kapcsolatra vágynak a munka és a magánélet között. Ezt csak aktív és konstruktív párbeszéddel, és új ötletek kipróbálásával érhetjük el. Emellett a munkahelyi egészségre is kiemelt figyelmet kell szánni. A digitalizáció fokozódásával egyre fontosabb menedzselési feladattá válik az, hogy a vezetők jobban odafigyeljenek a beosztottjaikra - a kulcsszó itt az egészséges menedzsment."

A Continental által megbízott Alkalmazott Társadalmi Tudományok Intézet reprezentatív kutatása körülbelül 1000 diák és 35-50 év közötti alkalmazott bevonásával készült Németországban.