SAJTÓKÖZLEMÉNYEK | Média | Tartalommarketing jogszerűen


Sár és Társai Ügyvédi Iroda: Tartalommarketing jogszerűen
2017-06-15 11:34 | prolawyer.eu



Honnan, mit és hogyan vehetünk át, hogy ne legyen jogsértő?

Valamennyi vállalkozás életében az online tartalommarketing egyik fontos eleme a megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom előállítása és online megjelentetése, amely hatékony eszköz a cég ismertségének növelésére. Sok esetben azonban időigényes feladat a megfelelő tartalom előállítása, ráadásul ötlet sincs mindig feltétlenül kéznél a megfelelő cikkek, blogbejegyzések elkészítéséhez. Magától értetődőnek tűnik ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a cégek külföldi blogokból, honlapokról emelnek át cikkeket, bejegyzéseket, és azokat magyarra fordítva közzéteszik saját honlapjukon, blogukon. Másik kézenfekvő megoldásnak az tűnik, ha csak egy-egy mondatot, bekezdést emelnek át más cikkből, máshol megjelent kutatások eredményeit ismertetik. A tartalom színesebbé tételéhez vonzó lehetőséget jelent máshol közölt táblázatok, infografikák átvétele is. Az ilyen tartalomgenerálás azonban szerzői jogsértő is lehet, és súlyos jogkövetkezményeket vonhat maga után - mutatott rá dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal foglalkozó partner ügyvédje.

Lefordíthatók-e a külföldi cikkek engedély nélkül?

A külföldi honlapokon, blogokban megjelenő írások, cikkek, bejegyzések szépirodalmi, szakirodalmi műként is szerzői jogi oltalmat élvezhetnek. A szerzői jogi védelem alapján kizárólag a cikk írója jogosult a cikket felhasználni és annak bármely felhasználását engedélyezni. Ezen kívül a cikk íróját bizonyos személyhez fűződő jogok is megilletik, mint például, hogy szerzőként fel kell őt tüntetni, a cikket nem lehet úgy megváltoztatni, hogy az a szerző becsületére, jóhírére sérelmes legyen.

A külföldi cikk magyarra fordítása már önmagában a cikk felhasználását jelenti. Azt, hogy szerzői jogi szempontból melyik típusú felhasználásnak minősül a fordítás, az dönti el, hogy a fordítás az eredeti szöveg nyersfordítása-e, vagy egyéni, eredeti jelleget is magán hordozó szerzői szakfordítása vagy művészi fordítása.

Amennyiben ugyanis a magyar fordítás nem puszta nyersfordítás - amely megközelítőleg egy Google translate programmal való fordítási minőséget jelent -, hanem szóhasználatában választékos, mondatszerkezetében igényes, leleményes, akkor az eredeti idegen nyelvű szöveg átdolgozásáról van szó, amely minden esetben a külföldi cikk, bejegyzés szerzőjének egyedi engedélyéhez kötött.

Egyszerű nyersfordítás esetén pedig az eredeti idegen nyelvű mű egyéb szerzői jogi felhasználásáról, többszörözéséről, átvételéről beszélhetünk, amelyhez szintén szükséges a szerzői jogosult engedélye.

Mindegy tehát, hogy milyen minőségű fordítással kerül átvételre a külföldi cikk vagy blogbejegyzés, akkor jár el a vállalkozás jogszerűen, ha arra a szerzői jogosulttól előzetesen engedélyt kér. A fordítás saját honlapon, blogban történő megjelenítésekor pedig az eredeti cikk szerzőjének a nevét is fel kell tüntetni a magyar cikk szerzője mellett - összegezte a fentieket dr. Horváth Katalin.

Átvehető-e egy-egy mondat vagy bekezdés egy másik cikkből, bejegyzésből?

Kompromisszumos megoldást jelenthet, ha nem a teljes cikk, hanem annak csak egy részlete, gondolata, bekezdése kerül átemelésre a saját tartalomban akár eredeti nyelven, akár más nyelvre fordítva. Akkor lesz az ilyen felhasználás jogszerű, és akkor nem szükséges hozzá az eredeti cikk szerzőjének engedélye, ha az eredeti cikkből csak egy, az eredeti cikk terjedelméhez képest jelentéktelen, kicsi rész és szó szerint kerül átvételre, valamint ha a cikkben az átvett cikk szerzőjét, címét és forrását is megjelölik. Az idézés azonban nem lehet öncélú: nem állhat egy cikk, blogbejegyzés, tanulmány puszta idézetekből, máshonnan összeollózott részekből, az átvevő tartalomnak önmagában is egyéni, eredeti jellegű szerzői műnek kell minősülnie, azaz saját alkotó munkát kell tartalmaznia. Az idézett tartalomnak ugyanis célja kell, hogy legyen: a saját tartalom magyarázata, kritikus hivatkozás, saját álláspont alátámasztása, a saját cikk vagy tanulmány mottója, önálló variáció kiinduló pontja vagy például tiszteletadás egy másik írónak.

Ha tehát az eredeti cikk összesen 3 bekezdés, akkor abból egy bekezdésnyi tartalom szó szerinti átvétele már meghaladja az idézés kereteit, és engedélyköteles felhasználásnak minősül. Összehasonlításként viszont egy száz oldalas tanulmányból összesen 2 oldalnyi szöveg szó szerinti idézése még megengedett terjedelmű szabad felhasználást jelenthet.

Az idézés mint szabad felhasználás azonban nem vonatkozik fotókra, képekre, képzőművészeti alkotásokra, vagyis azokból nem lehet egyetlen részletet sem szabadon felhasználni.

Átvehetők-e infografikák, ábrák?

Az infografikák az online marketing kedvelt és elengedhetetlen eszközei, amelyek segítenek egy komplex kérdést leegyszerűsíteni, vagy valamilyen kevésbé érdekfeszítő tartalmat vonzóbbá tenni. Ideális esetben az infografikák színesek, képeket, színkódokat, folyamatjeleket, ábrákat, sok esetben rajzolt figurákat, sőt gyakran történeteket és persze adatokat tartalmaznak, a készítőjük stílusának megfelelő egyéni, eredeti elrendezésben, grafikával, szín- és formavilággal, és céljuk az, hogy minél többen osszák meg azokat a közösségi média és egyéb csatornákon, minél nagyobb látogatottságot érjenek el ezáltal az oldalnak. Az infografikák egy része térképes megjelenítést is tartalmaz, de szerepelhetnek rajtuk grafikonok is.

Ezek az infografikák azonban a legtöbb esetben éppen az egyéni, eredeti jellegük miatt szerzői jogi oltalom alatt állnak, azaz átvételükhöz az eredeti szerzői jogosult engedélye szükséges. Az infografikákra pedig nem vonatkozik az idézés fenti szabad felhasználási esetköre sem, mivel azok képzőművészeti, grafikai alkotásnak minősülnek, amelyek kivételt képeznek az idézési jog alól. Vagyis az infografika átvétele még a szerző és a forrás megjelölésével sem megengedett külön engedély nélkül.

Más a helyzet azonban az infografikán szereplő adatokkal. Az adatok ugyanis önmagukban, az infografika nélkül nem állnak szerzői jogi védelem alatt, így azok engedély nélkül átvehetők - a grafikus részek nélkül, puszta számadatként vagy információként -, az adatok forrásának megjelölése azonban ebben az esetben is javasolt.

Mi a helyzet a más cikkekben lévő táblázatokkal?

Hasonlóan az infografikákhoz és a bennük szereplő adatokhoz, amennyiben egy táblázatnak csak a tartalma, az abban szereplő adatok kerülnek átvételre, hivatkozásra, a táblázat grafikus része azonban nem, akkor ahhoz az eredeti cikk szerzőjének engedélye nem szükséges. Ha viszont az adatokat olyan táblázatból veszik át, ahol a táblázat maga grafikailag megtervezett, a grafikus rész átvételéhez már szükséges az eredeti mű írójának engedélye.

Ismertethetők-e mások kutatási eredményei, adatai?

A kutatási eredményeket, a kutatásokban felhasznált vagy az eredményekben kimutatott adatokat, információkat, ezen információk, adatok közötti összefüggéseket, az azokból levont vagy levonható következtetéseket, elgondolásokat, felállított tudományos tételeket, levezetett bizonyításokat - még ha hatalmas szellemi teljesítményt igényelt is a kidolgozásuk, összegyűjtésük, levezetésük - önmagában a szerzői jog nem részesíti védelemben, vagyis a tanulmány írójának szerzői joga nem terjed ki a tanulmányban közölt adatok, tudományos tételek monopolizálhatóságára. Ebből eredően az ilyen adatokat, információkat, kutatási eredményeket szabadon lehet az eredeti cikk szerzőjének engedélye nélkül közölni más cikkben vagy tanulmányban. Az ilyen adatközlés korlátja azonban az, hogy csak a puszta adatok, tételek, információk vehetők át, a szövegkörnyezetük, amelybe beágyazásra kerültek, az azokhoz az eredeti cikkben fűzött magyarázatok azonban már csak az idézés fenti szabályainak megfelelően közölhetők, vehetők át engedély nélkül a forrás és a szerző egyidejű megjelölésével.

Az engedély nélküli felhasználás nem veszélytelen

Amennyiben a cikkfordítás engedély nélkül készül el, a cikk, cikkrészlet, infografika engedély nélkül kerül átvételre, vagy nem szabályosan kerül a cikkből egy részlet idézésre, az szerzői jogsértésnek minősül, amely súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Az eredeti cikk, infografika szerzői jogosultja, aki lehet az is, aki maga megírta a cikket, elkészítette a grafikát, vagy egy tőkeerősebb kiadó is, ugyanis követelheti a cikkfordítás, az átvevő cikk, az infografika eltávolítását a honlapról, blogról, rosszabb esetben jogdíjat vagy kártérítést kérhet az engedély nélküli átvételért, fordításért. A magyar vállalkozás jóhíre is csorbát szenvedhet akkor, ha a szerzői jogosult nyilvános bocsánatkérésre tart igényt. A jogosultnak pedig nem kell azonnal bíróságra mennie azért, hogy a jogsértőnek vélt tartalmat eltüntesse a vállalkozás honlapjáról, blogjáról, elegendő ugyanis az elektronikus kereskedelmi törvény szerinti értesítési és eltávolítási eljárás szabályai szerint megkeresnie a tárhelyszolgáltatót, aki a szabályos kérelemre a megjelölt honlapot vagy az inkriminált tartalmat eltávolítja vagy elérhetetlenné teszi. Ezek a szankciók pedig adott esetben sokkal nagyobb hátrányt jelenthetnek a vállalkozásnak, mint amilyen előnnyel az adott cikk, grafika átvétele, lefordítása járt.

Hogyan lehet ezt egyedi engedély nélkül, jogszerűen megoldani?

Nem kell azonban azonnal elvetni azt az ötletet, hogy mások cikkeiből, tartalmaiból inspirálódjon a vállalkozás saját tartalmai előállításakor. A tartalommarketing alkalmazásakor az egyedi szerzői engedélykérés elkerülhető alternatív licencelési megoldásokkal, így például, ha Stockphoto adatbázisokból vásárolnak ábrákat, infografikákat, vagy a közkincsbe tartozó, már nem védett alkotásokat használnak fel. Remek alternatívát kínálnak a Creative Commons licenc alatt elérhető tartalmak is, amelyek a licencfeltételeikben foglaltaktól függően használhatók fel szűkebb vagy éppen szélesebb körben.

A másik lehetőség az, hogy a vállalkozás nem konkrét tartalmat, szöveget, ábrát vesz át, hanem csak inspirálódik a mások által előállított tartalomból. A szerzői jog ugyanis csak a gondolat megfogalmazott szövegét védi, magát a gondolatmenetet, a feldolgozott témát, a cikkben közölt javaslatokat, tanácsokat, módszereket, eljárásokat nem. Ezek csupán ötletnek minősülnek, amelyek szabadon felhasználhatók az eredeti cikk írójának engedélye és jogdíjfizetés nélkül. Ha tehát nem lefordításra kerül a külföldi cikk, blogbejegyzés, vagy egy cikk nem szó szerint kerül átvételre, hanem csak a témakört, gondolatmenetet, ötletet veszi át a vállalkozás a saját tartalmában, akkor nem szükséges az eredeti cikk jogosultjának engedélye. Ügyelni kell azonban arra, hogy a saját cikk ne vegyen át az eredeti cikkből sem eredeti nyelven, sem pedig fordításban konkrét mondatot, szövegrészt vagy szóhasználatot, és ténylegesen csak inspirációról, ihletszerzésről legyen szó. Kétség esetén pedig érdemes hozzáértő szerzői jogi szakértő véleményét kikérni az elkészült online tartalom jogi megítélésével kapcsolatban - hangsúlyozta dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai ügyvédi Iroda szerzői jogásza.

dr. Horváth Katalin (Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői jogásza)







TOVÁBBI ANYAGOK EBBŐL A KATEGÓRIÁBÓL







-tól   -ig
Internet  |  Légi ipar  |  Gazdasági Jog  |  Karrier  |  Gyógyszeripar  |  Hirdető/márka  |  Ügynökség  |  Kutatás  |  Mobil  |  E-biznisz  |  Kereskedelem  |  Logisztika  |  DM/Promóció  |  Design  |  Rendezvény  |  Felelősség  |  PR  |  Pénzügy  |  Konferencia  |  Kultúra  |  Oktatás  |  Pályázati projekt  |  Üzlet  |  Környezet  |  Támogatás  |  Digitalizáció  |  Energia  |  Technológia  |  Statisztika  |  Építőipar  |  Élelmiszeripar  |  Mezőgazdaság  |  Ingatlan  |  Egyéb  |  Outdoor/indoor  |  Idegenforgalom  |  Szponzoráció  |  Média  |  Járműipar  | 

TÖLTSE FEL!
Küldjön nekünk Ön is sajtóközleményeket, melyeket ellenőrzés után ingyenesen megjelenítünk! A feltöltéshez regisztráció szükséges, ami szintén ingyenes!