SAJTÓKÖZLEMÉNYEK | Energia | Energiahatékonysági trendek


ABB Magyarország: Energiahatékonysági trendek
Országos | 2014-02-18 11:24 | Momentum Communications



Az ABB megrendelésére az Enerdata 45 ország, köztük Magyarország energiapolitikájára, valamint az ipari és közüzemi szektorokban megvalósuló szén-dioxid kibocsátási trendekre is kiterjedő tanulmányt állított össze.

Az egyes beszámolók egy adott államban hatályos alacsony széndioxid kibocsátási szabályozás áttekintésével kezdődnek, hogy megfelelő kontextusba helyezzék az energiaiparban és más iparágakban megvalósuló energiahatékonyságot. Az elemzéseket az Enerdata globális energiaügyi adatbázisából származó energiahatékonysági mutatók alapján végezték el.

Az energia a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, mivel a világ gyorsan növekvő energiaigényét a klímaváltozás ütemének lassításával párhuzamosan kell kielégíteni. A feladat sikeres megoldásához az energia hatékonyabb felhasználása jelenti a megoldást. Az információhiány az egyik legnagyobb akadály az energiatakarékos megoldások megvalósulásának útjában, pedig az ilyen megoldások alkalmazásával a beruházás költségei jellemzően megtérülnek.

A magyarországi helyzet áttekintése

Magyarország 2008-2016-os időszakra készített Nemzeti Energiahatékonysági Intézkedési terve 9 százalékos energiamegtakarítási eredményt irányoz elő erre az időszakra. A megtakarítás 37 százalékát a háztartási szektorban, 26 százalékát a közigazgatási, 23 százalékát az ipari, 8 százalékát a közlekedési szektorban kell teljesíteni, továbbá 7 százalékát az iparágak közötti intézkedéseken keresztül kell megvalósítani.

A 2011 júliusában elfogadott és 2030-ig érvényes Nemzeti Energia Stratégia 2030-ra 4,5 millió tonna kőolajmennyiségnek megfelelő összes primerenergia-megtakarítást irányoz elő, ennek 59 százalékát az épületenergetikai programokon keresztül, míg 41 százalékát az energiaiparban kell elérni. A 2011 januárjában elfogadott Megújuló Energiahasznosítási Terv szerint 2020-ra az energiamegtakarítás mértékének el kell érnie a 10 százalékos nagyságot.

A magyarországi egy főre jutó energiafogyasztás mennyisége megközelítőleg 24 százalékkal kisebb, mint az európai átlag (2,5 tonna kőolajmennyiségnek megfelelő egység/fő a 2011-es adatok szerint). Az összes energiafogyasztás 20-20 százalékáért felelős az energia és ipari szektor.

2011-ben a primerenergia-fogyasztás 60 százalék feletti arányban gázra (37%) és olajra (25%) támaszkodott, ezeket követte a villamosenergia 17 százalékos aránnyal. Az elmúlt években a magyarországi energiaszektor javította hatékonyságát, az 1990-ben jelzett 29 százalékos adat 2011-ben már 35 százalékos hatékonyságra növekedett; ezen eredmény a hőerőművek energiahatékonysági fejlesztéseinek hatását tükrözi.

Az ipari energiafogyasztás mértéke 56 százalékkal csökkent 1990 és 2011 között. Az ipari energiaintenzitás évente 4,7 százalékkal csökkent az 1991 és a 2010 között eltelt időben; a csökkenés mértéke valamelyest lelassult a 2000-2010 közötti időszakban (-4,5 százalék/év), azonban még mindig jelentősen meghaladta az Európai Uniós átlagot (1,7 százalék/év). A fenti javulás a vegyiparban bekövetkezett hatékonyságnövelésnek tudható be, amely köztudottan a legjelentősebb fogyasztással bíró ágazat (-5,3 százalék/év), valamint jelentősen csökkent az egy tonna cement előállításához szükséges fajlagos energiafogyasztás mértéke is (-8,1 százalék/év). Az utóbbi évtizedekben a cementipar jelentősen összehangolta a tevékenységét más iparágakkal a rendelkezésre álló legjobb technológiák és energiahatékony eljárások alkalmazásában. A fenti energiahatékonyság folyamatok hatását valamelyest fékezte a többi energiaintenzív ipari szektorban, például az acéliparban tapasztalható korlátozott javulás (-1,5 százalék/év 2000 és 2010 között), valamint a papíriparban bekövetkező 1,3 százalék/év arányú energiafogyasztási növekedés. Szintén a két cég összefogásával készült egy másik tanulmány, az Enerdata rendelkezésére álló 2011-es adatok alapján "A globális energiahatékonyság helyzete - Globális és iparági energiahatékonysági tendenciák" címmel.

Globális és iparági energiahatékonysági tendenciák

Az elmúlt 20 év során jelentős előrelépést tapasztalhattunk az energiahatékonyság területén. Globális szinten az egy GDP-egység megtermeléséhez szükséges energiamennyiség mértéke (energiaintenzitás) 1990-től folyamatosan csökkent, évente 1,3 százalékkal.. Minden régióban javulást tapasztaltak, a legnagyobb mértékű csökkenés azonban azokban a régiókban volt, ahol a legnagyobb az energiaintezitás mértéke (Kína, FÁK országok és India). Az energiaigények csökkentésének több mint fele az ipari és az energiatermelő szektorban meghozott intézkedéseknek köszönhető (ipari szektor 30%, energiatermelő szektor: megközelítőleg 15%).

1990 óta világszinten 3 százalékponttal javult a hőerőművek energiahatékonysága, amely nagyobb részt annak köszönhető, hogy tömegesen tértek át kombinált ciklusú földgáztüzelési technológia alkalmazására, illetve kisebb részben a (ultra-) szuperkritikus technológiák elterjedésének tulajdonítható. Mindazonáltal, továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók a fejlett országok - ahol a hőerőművek rendkívül hatékonyan működnek (mintegy 48% hatékonysággal az élen álló Spanyolország esetében) - és a fejlődő országok között, ahol az elöregedő erőművek és a főképpen széntüzelésre támaszkodó hőtermelés (különösen Kínában és Indiában) miatt a hatékonyság rendkívül alacsony. A villamoshálózat hatékonyságának javítása következtében, valamint a kisveszteségű vezetők és transzformátorok alkalmazásának, a szabványosításnak, az átviteli és elosztási feszültségszintek növelésének és a meddőteljesítmény-szabályozásának köszönhetően a fejlett országokban csökkent az átviteli és elosztási veszteségek mértéke. Ezen technológiák azonban kevéssé elterjedtek a fejlődő országokban.







TOVÁBBI ANYAGOK EBBŐL A KATEGÓRIÁBÓL







-tól   -ig
Internet  |  Légi ipar  |  Gazdasági Jog  |  Karrier  |  Gyógyszeripar  |  Hirdető/márka  |  Ügynökség  |  Kutatás  |  Mobil  |  E-biznisz  |  Kereskedelem  |  Logisztika  |  DM/Promóció  |  Design  |  Rendezvény  |  Felelősség  |  PR  |  Pénzügy  |  Konferencia  |  Kultúra  |  Oktatás  |  Pályázati projekt  |  Üzlet  |  Környezet  |  Támogatás  |  Digitalizáció  |  Energia  |  Technológia  |  Statisztika  |  Építőipar  |  Élelmiszeripar  |  Mezőgazdaság  |  Ingatlan  |  Egyéb  |  Outdoor/indoor  |  Idegenforgalom  |  Szponzoráció  |  Média  |  Járműipar  |  Tőzsde  | 

TÖLTSE FEL!
Küldjön nekünk Ön is sajtóközleményeket, melyeket ellenőrzés után ingyenesen megjelenítünk! A feltöltéshez regisztráció szükséges, ami szintén ingyenes!